Noé fiainak öröksége: Hám átka
2025. október 2. 18:05 Múlt-kor
A Biblia özönvíz utáni történetéből ismert Hám átka nemcsak vallási tanulságként élt tovább. Az idők során a nyugati világ gondolkodói és teológusai átértelmezték, és a faji hierarchia, valamint a rabszolgaság igazolásának egyik legmérgezőbb hivatkozásává vált.
Sém, Hám és Jáfet
Korábban
Noé és fiai az özönvíz után
Noé története közismert: az özönvíz után ő, családja és az állatok maradtak életben. A Genezis szerint három fia – Sém, Hám és Jáfet – vált az új emberiség ősatyjává. A Biblia azonban egy kevésbé ismert epizódot is elbeszél: Noé szőlőt ültetett, bort készített, majd ittasan elaludt. Fia, Hám meglátta meztelenül, míg Sém és Jáfet tisztelettel betakarták. Amikor Noé felébredt, Kánaánt, Hám fiát átkozta meg, mondván: „Átkozott legyen Kánaán, testvéreinek szolgája lesz.”
A hagyomány szerint Sém utódai Ázsiát és a Közel-Keletet, Háméi Afrikát, Jáfetéi pedig Európát népesítették be. Ezt a felfogást Josephus Flavius is megerősítette, majd a yorki Alcuin a 8. században végleg rögzítette a három fiú–három kontinens gondolatát. Sevillai Izidor Etymologiae című művének 1472-es kiadásában a fiúk és kontinensek párosítása képi ábrázolást is nyert. Ez az értelmezés a 16. századtól egészen a 19. századig hatással volt a gondolkodásra.
Hám átka és az afrikai rabszolgaság
A korai értelmezésekben még Kánaán viselte az átkot, ám a Kr. u. 4. századtól Hám alakja került előtérbe. Ambrosiaster írásaiban Hám bűne teremtette meg a rabszolgaság fogalmát: „A rabszolgákat a bűn teszi, mint Hámot, Noé fiát.” A középkorban Autun-i Honorius már társadalmi csoportokra bontotta Noé fiait: a sémi leszármazottak szabadok, a jáfetiek katonák, a hámita utódok rabszolgák lettek.
A 15–17. században, az afrikai rabszolga-kereskedelem fellendülésével, Hám átka új értelmet nyert. Augustin Calmet 1728-as szótárában már azt írta: Hám átka fekete bőrt hozott utódaira. Ez az értelmezés évszázadokon át szolgálta a rabszolgaság és a faji hierarchia igazolását. Az amerikai metodista Samuel Baldwin 1858-ban úgy fogalmazott: „A fajok egyetemes hármassága… Hám szolgálata Jáfetnek a déli államokban és Dél-Amerikában.”
A faji elméletek világi változata
A 18–19. század fordulóján a tudományos rasszizmus születése új keretet adott a mítosznak. Johann Friedrich Blumenbach 1795-ben három fő emberi típust írt le: a kaukázusit, a mongolt és az etiópot – lényegében a jáfita, a sémi és a hámita világi változatát. Így a vallási történet világi köntösben folytatta hatását.
A 19. század végére a bibliai történetiség iránti szkepticizmus erősödésével Hám átka fokozatosan elveszítette legitimáló erejét. Bár a fehér felsőbbrendűség és a rasszizmus nem tűnt el, érvei immár más forrásokból merítettek. A mítosz azonban addigra évszázadokon át mérgezte a gondolkodást, és hozzájárult a rabszolgaság és a faji megkülönböztetés igazolásához.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Divat és skót identitás a 18. századi Londonban 20:05
- Különös viking sír Norvégiában 18:05
- Ősi hitvilág a natufi kultúrából 16:05
- Sárkányok Kabul felett - A Sámán Pajzs hadművelet nyomában 15:30
- 3600 éves bronzkori metropoliszt tártak fel a kazah sztyeppén 14:05
- Napóleon és Kuba: egy halotti maszk rejtélyes története 12:05
- Fejezetek egy pompeji-i gyorsétterem történetéből – egyiptomi kerámiaváza került elő a romok közül tegnap
- Arábia – az ősi illatok földje tegnap
