Noé fiainak öröksége: Hám átka

Sém, Hám és Jáfet

Noé és fiai az özönvíz után

Noé története közismert: az özönvíz után ő, családja és az állatok maradtak életben. A Genezis szerint három fia – Sém, Hám és Jáfet – vált az új emberiség ősatyjává. A Biblia azonban egy kevésbé ismert epizódot is elbeszél: Noé szőlőt ültetett, bort készített, majd ittasan elaludt. Fia, Hám meglátta meztelenül, míg Sém és Jáfet tisztelettel betakarták. Amikor Noé felébredt, Kánaánt, Hám fiát átkozta meg, mondván: „Átkozott legyen Kánaán, testvéreinek szolgája lesz.”

A hagyomány szerint Sém utódai Ázsiát és a Közel-Keletet, Háméi Afrikát, Jáfetéi pedig Európát népesítették be. Ezt a felfogást Josephus Flavius is megerősítette, majd a yorki Alcuin a 8. században végleg rögzítette a három fiú–három kontinens gondolatát. Sevillai Izidor Etymologiae című művének 1472-es kiadásában a fiúk és kontinensek párosítása képi ábrázolást is nyert. Ez az értelmezés a 16. századtól egészen a 19. századig hatással volt a gondolkodásra.

Hám átka és az afrikai rabszolgaság

A korai értelmezésekben még Kánaán viselte az átkot, ám a Kr. u. 4. századtól Hám alakja került előtérbe. Ambrosiaster írásaiban Hám bűne teremtette meg a rabszolgaság fogalmát: „A rabszolgákat a bűn teszi, mint Hámot, Noé fiát.” A középkorban Autun-i Honorius már társadalmi csoportokra bontotta Noé fiait: a sémi leszármazottak szabadok, a jáfetiek katonák, a hámita utódok rabszolgák lettek.

A 15–17. században, az afrikai rabszolga-kereskedelem fellendülésével, Hám átka új értelmet nyert. Augustin Calmet 1728-as szótárában már azt írta: Hám átka fekete bőrt hozott utódaira. Ez az értelmezés évszázadokon át szolgálta a rabszolgaság és a faji hierarchia igazolását. Az amerikai metodista Samuel Baldwin 1858-ban úgy fogalmazott: „A fajok egyetemes hármassága… Hám szolgálata Jáfetnek a déli államokban és Dél-Amerikában.”

A faji elméletek világi változata

A 18–19. század fordulóján a tudományos rasszizmus születése új keretet adott a mítosznak. Johann Friedrich Blumenbach 1795-ben három fő emberi típust írt le: a kaukázusit, a mongolt és az etiópot – lényegében a jáfita, a sémi és a hámita világi változatát. Így a vallási történet világi köntösben folytatta hatását.

A 19. század végére a bibliai történetiség iránti szkepticizmus erősödésével Hám átka fokozatosan elveszítette legitimáló erejét. Bár a fehér felsőbbrendűség és a rasszizmus nem tűnt el, érvei immár más forrásokból merítettek. A mítosz azonban addigra évszázadokon át mérgezte a gondolkodást, és hozzájárult a rabszolgaság és a faji megkülönböztetés igazolásához.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Nagy-Britannia

• Háború és mezőgazdaság – a brit agrárkultúra forradalma
• Kiásták Diana hercegnő időkapszuláját
• „Az ég démonai” – Amikor a német zeppelinek először támadták Londont
• Sherlock Holmestól Dooku grófig – Christopher Lee öröksége
• A Koh-i-Noor gyémánt véres története
• Már gyerekkorában katona volt Arábiai Lawrence – állítása szerint
• Csempészek szigetei – Akiket a pestis sem állított meg
• Florence Nightingale, a „Kegyelem Angyala”
• 85 éves levél: cukorkás dobozban üzentek a múltból