Ma is megnevettet a nyaraló Szovjetunió

A film - amelynek eredeti címe Isten hozott, avagy idegeneknek tilos a belépés! - maróan szatirikus komédia. A helyszín egy úttörőtábor, ahol a gyerekeknek semmit sem szabad csinálniuk: egyesek csendben meghúzódnak, a többiek egymásra árulkodnak. Az áldatlan állapotoknak egy szülőként a táborba érkező pártfunkcionárius vet véget.

A történet nyilvánvalóan az egész szovjet rendszer allegóriája, és bőven akad benne egyenesen Nyikita Hruscsovra, az akkori első számú orosz vezetőre érthető utalás. Ezért a filmet egy időre dobozba is tették. Hruscsovot azonban még 1964-ben eltávolították tisztségéből, s az alkotás hatalmas sikert aratott, egyebek között Magyarországon is. A filmből keletkezett számtalan szállóige még a mai Oroszországban is tartja magát.

Alkotóját azonban ettől fogva gyanakodva figyelték az illetékesek, a különféle átvevő bizottságok, és viszonylag kevés művet készíthetett. A következő évben forgatta az Egy fogorvos kalandjai című szatirikus, lírai komédiát, amelyet azonban - ha betiltani nem is lehetett - a forgalmazás szabotált. A kiváló humorú Klimov ezután nem készített több vígjátékot. Inkább az 1917-es forradalom felé fordult, s Raszputyinról akart forgatni az 50. évfordulóra, de a hivatalok akadékoskodása miatt csak 1975-ben készült el az Agónia című alkotás. Közben Sport, sport, sport címmel készített dokumentumfilmet, amely számos nemzetközi díjat nyert. Marlen Hucijevvel közösen befejezte egykori tanáruk, Mihail Romm egy filmjét is.

A maga idején korszakos Agóniát csak elkészülte után hat évvel mutatták be, de a film már nem tudott megfelelni a szovjet nézők addigra hatalmasra nőtt várakozásainak, s más rendezők már elkoptatták megoldásait. Larissza Sepityko, Klimov rendkívül tehetséges filmrendező felesége 1979-ben autóbalesetben életét vesztette. A rendező fejezte be 1983-ra az általa megkezdett Búcsú Matyórától című filmet egy szibériai vízi erőmű építéséről, a hagyomány és az új tragikus ütközéséről. Az 1985-ben elkészült, s heves politikai viták után a Moszkvai Nemzetközi Filmfesztivál fődíjával elismert Jöjj, és lásd! című alkotást az egyik legsokkolóbb háborús filmnek tartják a mai napig.

Klimovot a közvélemény a szovjet rendszer áldozataként tartotta számon, ezért Mihail Gorbacsov demokratikusabb peresztrojkája idején a Szovjet Filmművészek Szövetségének elnökévé választották. Ekkor már a Mihail Bulgakov Mester és Margarita című regényéből készítendő filmje forgatókönyvén dolgozott, amelyben számos, akkor a Szovjetunióban még hozzá nem férhető, sőt részben egyáltalán nem létező számítógépes megoldás is szerepelt volna.

A szövetség elnökeként kiutalhatott volna pénzt a forgatásra, de nem tette. Később le is mondott tisztségéről, hogy a filmre fordíthassa energiáját, de végül a Mester és Margarita pénz hiányában nem készült el. Hátralévő éveiben Klimov verseket és bökverseket írt, nemzetközi meghívásoknak tett eleget és remélte, hogy majd forgat még, de 2003. őszén elhunyt.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től
II. Népesség, település, életmód

• Propagandakampánnyal sem tudtak sok magyarországi szlovákot rávenni a Csehszlovákiába költözésre 1946-ban
• Hiába tiltakoztak sokan, több tízezer magyarországi németet telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján
• Szinte bárki felkerülhetett a kitelepítendők listájára Rákosi alatt
• Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében
• Megérdemelték a kitelepítést a németek?