"Az építőtábor nem üdülőhely!"
2012. március 28. 17:26
Az elsősorban nevelő és propagandacélokat szolgáló építőtáborokat a Komszomol rohammunka építő táborai mintájára szervezték meg. A Minisztertanács már 1961-ben megállapította, hogy a fiatalok népgazdaságilag is hasznos munkát végeznek, de a táborok hatékonysága elmaradt a várttól. A táborok megítélése együtt mozgott a KISZ legitimációjával, ami oda vezetett, hogy a nyolcvanas években már egyáltalán nem számított feltűnőnek, ha valaki kritikával illette az ottani állapotokat.
Korábban
A forradalom üzenete
„Július 16. Keleti pályaudvar, rekkenő hőség. Vagy 50 fiú és lány van együtt. Indulás előtti hangulat, jópofáskodások, köszönések, ismerkedés. A ’szerelés’: farmer, tornacipő, trikó, színes sapkák. Úgy festenek, mintha nyaralni vagy kirándulni készülnének. Hát erről szó sincs” – így kezdte helyszíni riportját a Nők Lapja című lap újságírója 1972-ben. A célállomás Jász-Nagykun-Szolnok megye, azon belül is Jászberény, ahol a fiatalokat „örömmel fogadták”, mivel „szükségük van a segítségükre”. A lap megjegyzi: „az első munkanapon kicsit türelmetlen és nyűgös mindenki. Mert ötkor ugye ébresztő, hatkor kezdeni kellene, a munkaruhák és a szerszámok késnek”.
Probléma sok volt – s nem csak a kedvvel, ahogyan arról cikkünk végén is szó lesz –, mégis a KISZ szervezte építőtáborok a Kádár-rendszer ifjúságpolitikájának egyik sarokkövét képezték, s sokaknak életre szóló emlékeket jelentettek a közösségi munkával és szórakozással eltöltött napok, hetek. A szocialista nevelés fontos szerepet töltött be a párt politikájában, mivel az 1956. októberi forradalomban jelentős szerepet játszott az ifjúság kezdeményezése és aktív részvétele.
A forradalom és a szabadságharc leverése után a kormány egyik fő feladatának az ifjúság konszolidálását, illetve megnyerését tekintette. 1957. január 6-án kormánynyilatkozat jelent meg, amely az ifjúságról szólva hangsúlyozta a demokrácia, a szocializmus, a haza- és igazságszeretet, valamint a munka szerepét a nevelés folyamatában. A Művelődésügyi Minisztérium január 8-án felhívást adott ki, amely szerint az egyetemi ifjúság jogos követeléseinek egy részét már megvalósították: Kossuth-címer, tanítási és hivatali szünnap március 15-én, fakultatív idegennyelv-oktatás, külön ifjúsági szervezet az egyetemisták számára.
A párt Ideiglenes Központi Bizottsága 1957. március 11-i ülésén hallgatta meg Földes László: „A magyar ifjúság szervezésének kérdései, a KISZ megalakításának kérdése” című elterjesztését, amelyben részletezte az egyes rétegszervezetek helyzetét, és végül a KISZ megalakítása mellett tört lándzsát – olvasható Gergely Ferencnek a KISZ történetéről írt munkájában. Az előterjesztést követő hosszas és szenvedélyektől sem mentes vitában – ezúttal is – az első titkár álláspontja döntött: a KISZ alakuló nagygyűlését a Tanácsköztársaság kikiáltásának napján, március 21-én kell megtartani a párt nyilvános kiállása mellett.
Maga az építőtábori mozgalom egyébként 1958 nyarán indult meg, bár 1956 kora őszén a DISZ már szervezett valami hasonlót a mohácsi árvíz után. Ekkor szervezett akcióik (elsőként lecsapolási munkálatok a Hanságban, majd egyéb építőtáborok, különböző vetélkedők és versenyek) a közösségi együttlét és cselekvés élményének nyújtására is alkalmasak voltak az ifjúság különböző csoportjai számára. A táborok lebonyolítására a KISZ KB-n belül külön bizottság alakult, amely még kiadványokat is készített az aktuális ajánlatokról. 1958 és 1961 között összesen 77 tábort szerveztek meg, ahol majdnem 17 ezer egyetemista fordult meg (16 689 fő) - írta egyik tanulmányában Batalka Krisztina levéltáros.
A KISZ I. kongresszusa 1960. december 16-18-án ülésezett. Komócsin Zoltán első titkár beszámolóját az alapítás, az alapítók méltatásával kezdte. „Erre a tavaszra örömmel emlékezünk vissza nemcsak mi, de még sokáig az utánunk felnövő nemzedékek is…” Majd a párt szerepéről szólt: „a négy év legfőbb tanulsága, az ifjúság és a KISZ csak a kommunista párt vezetésével haladhat a helyes úton…az ifjúság a kommunisták vezetésével minden nehézséget leküzdhet, céljait elérheti”.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2018
- Géza fejedelem helyett felesége, Sarolt irányíthatta az országot
- A pornokrácia évtizedei Rómában – ki is volt az „igazi nőpápa”?
- A kormányzóné, Purgly Magdolna útja Sofronyától Estorilig
- Pergőtüzek krónikája
- Kormányzóné, anyakirálynő, hercegi nagymama - Szilágyi Erzsébet élete
- Péter Gábor, a „szovjet ügynök”
- Hét híres kutya a történelemből
- Verne valóra vált víziói
- Erzsébet királyné anyasága
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra 14:20
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla 09:50
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére 09:05
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött tegnap
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco tegnap
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein tegnap
- 10 meglepő tény a vasút történetéből tegnap
- Bátyjához hasonló tragikus sors várt a „remény jelöltjére”, Robert F. Kennedyre tegnap
