Továbbra is téma Németországban a nácikkal kollaboráló minisztériumok ügye
2011. január 6. 08:24
A német közvélemény nehezen tud napirendre térni az egykori köztisztviselőknek a náci rendszerrel ápolt kapcsolatai felett, s az idősebb generáció mellett immáron a fiatalabbak is lélegzetvisszafojtva várják a témához kapcsolódó további publikációk megszületését.
Korábban
A német külügyminisztérium fiókjaiban több tízezer irat hever, köztük a világ minden pontjáról jelentő német nagykövetek táviratai, és a Berlinben állomásozó diplomaták feljegyzései. Az egyik inkriminált dokumentum az 1942-es Wannsee-konferenciáról készült jegyzőkönyv, amely a zsidók kiirtásának megágyazó "végső megoldás" részleteibe – a zsidók összegyűjtése, munkatáborokba való hurcolása és meggyilkolása – enged betekintést.
Az elmúlt hetekben a zsidók megsemmisítésében közreműködő köztisztviselők és diplomaták igen élénken foglalkoztatták a német társadalmat. A német külügy- és pénzügyminisztérium évtizedeken át feltartott kézzel állt a közvélemény elé, mondván, ők teljesen „tiszták” voltak a náci évek alatt, büszkeségüket pedig az általuk végzett munka folyamatossága táplálta.
„Ezekből a dokumentumokból megtudhatjuk, hogy a köztisztviselők, a bürokraták hogyan alkalmazták a törvényt” – mondta el Jane Caplan, az oxfordi St. Anthony’s College történésze. „Egyáltalán nem voltak passzívak munkájuk során, innovatívnak mutatkoztak a rendszer hatékonyságának növelése érdekében” – tette hozzá.
Minden 2003-ban kezdődött, amikor a külügyesek egy egykori diplomata, Franz Nüsslein halálakor egy parázsló nekrológot tettek közzé. A gyászjelentés azonban kitért Nüsslein múltjának sötét fejezeteinek tárgyalása elől; a diplomata Prága elfoglalásakor cseh polgárok felett mondott ki halálos ítéletet, s mielőtt az NSZK szolgálatába állt volna, háborús bűnösként hosszú éveket töltött börtönben.
Nem Nüsslein volt azonban az egyetlen, akinek múltjára a feledés jótékony homálya borult. Hivatalosan eddig meglehetősen kevés német diplomatát azonosítottak, aki Hitler tervének végrehajtásában segédkezett volna, s még kevesebbet tudunk azokról, akik korábban erős náci szimpatizánsnak számítottak, de 1949-ben, az újjászervezett nyugat-német minisztériumban szolgáltak tovább.
2005-ben a széleskörű tiltakozások hatására a német külügyminisztérium a Zöldpárt vezetőjével, Joschka Fischerrel karöltve a minisztérium múltjának feltárását irányozta elő. A múlt év szeptemberében megjelent vaskos kötet (Das Amt und die Vergangenheit – A minisztérium és a múlt) igazi bestsellerré vált, s óriási izgalmakat váltott ki a német társadalom tagjai körében.
A történészi bizottság vezetője, Eckart Conze egyenesen úgy fogalmazott, hogy a Hitler alatt tevékenykedő minisztérium igazi „bűnszervezet” volt. A külügy hallgatásának megtörése a pénzügyminisztériumot is saját múltjával való szembenézésére ösztökélte; Peer Steinbrück, a Szociáldemokrata Párt 2005-2009 közötti pénzügyminisztere az archívumok megnyitásáról döntött, s rámutatott a náci háborús gépezet pénzügyi támogatásának anomáliáira. „A Reich pénzügyminisztériuma szó szerint kifosztotta a zsidókat. A folyamat szisztematikusan történt” – magyarázza Steinbrück. „A zsidóktól elvették a megtakarításukat, vagyonukat, minden olyat, aminek anyagi értéke volt” – tette hozzá.
A kölni egyetem professzora, egyben a bizottság vezetője, Hans-Peter Ullmann becslése szerint a Wehrmacht költségvetésének 30 százaléka a zsidóktól rekvirált vagyontárgyakból jött össze. Ez nem jöhetett létre a köztisztviselői kar segítsége nélkül. „A pénzügyminisztérium esetében meg szeretnénk vizsgálni a zsidókat 1933 óta ért diszkriminációs intézkedéseket, azok felgyorsulását, valamint, hogy miként tehette rá a minisztérium a kezét a zsidók vagyonára” – magyarázza Caplan. A bizottság egy másik tagja, a müncheni egyetemen oktató Werner Plumpe szerint ennek érdekében az egész adminisztráció modernizálták, a legalsó szintektől egészen a hierarchia csúcsáig.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
4. A világgazdaság a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Tizenhatszor annyi követ használtak fel az Asszuáni-gáthoz, mint a Kheopsz-piramishoz
- Saját hatalmát és a Szovjetuniót is elsöpörték Gorbacsov reformjai
- Szaddám Huszein 1991-ben úgy gondolta, megnyerte a történelem első élőben közvetített háborúját
- Gyűlölte a Sebhelyesarcú gúnynevet Al Capone
- A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
- A hadiipari korlátozásokból született az ikonikus olasz robogó, a Vespa
- Heves vitát váltott ki Potsdamban a háborús jóvátételek kérdése
- Keserédes „áldásként” formálta át Izlandot a második világháborús megszállás
- Kereskedelmi viszonyait fenntartva maradt semleges Svájc a második világháborúban
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco 2024.11.20.
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein 2024.11.20.