Nixon atomot dobott volna Észak-Koreára

A terveket a Pentagon 1969 áprilisában, egy amerikai felderítő gép lelövése után dolgoztatta ki. Nixon, és nemzetbiztonsági tanácsadója, Henry Kissinger, illetve Melvin Laird védelmi miniszter több Észak-Korea ellen tervezett akció közül dönthetett: az igencsak széles spektrumban a katonai létesítmények elleni célzott csapások mellett atomháborús tervek is szerepelnek, amely a becslések szerint pár száz, vagy alig pár ezer áldozattal járt volna.

1969-ben válogatott repterek és más katonai célpontok ellen hajtottak volna végre légicsapást két tucat repülővel: ezek hatásfoka attól függött, hogy az elnök meddig lett volna képes lemenni a konfliktusban. Az egyik iratban szereplő Fresh Storm hadműveletben a teljes légierőt kiiktatták volna, ez azonban a dokumentum szerint is teljes háborúhoz vezetett volna, ráadásul nem csak a félszigeten, hanem akár az egész távol-keleti térségben.

A Freedom Drop-terv taktikai atomfegyverek bevetésével számolt: ennek során akár a legerősebb nukleáris csapásmérő eszközöket is ledobták volna az észak-koreai hadsereg központjaira. Kissinger ezzel kapcsolatban megjegyezte: az észak-koreai válasz egy hasonló lépés esetén kiszámíthatatlan.

Emellett az iratokból kiderül: az akciók megalkotásának ideája is hozzá köthető. Nixon és Kissinger azonban kénytelenek voltak belátni, hogy akármelyik akciót is alkalmaznák, az mindenképp valamilyen ellencsapással járhat, amely pedig a konfliktus eszkalálódását hozná magával. A járható út szerintük a katonai elrettentésre alapozott diplomácia, vagy a teljes atomháború megindítása lett volna.

A dokumentumokat a koreai háború kitörésének 60. évfordulója alkalmából tették közzé: az 1700 akta a The United States and the Two Koreas, 1969-2000 című szekcióban kutatható. Ezekből megismerhetők az északi provokáció főbb esetei is, így az egyes repülők és hajók elleni merényletek mellett katonák kivégzései, vagy épp az észak-koreai atomprogram 2000-ig tartó története is elolvashatók. A problémát egyébként az Obama-adminisztráció is örökölte, akik épp egy nemrég elsüllyesztett dél-koreai hadihajó esetére szeretnének választ adni.

A dokumentumok

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek