A vörösterror 133 napja

Nixon atomot dobott volna Észak-Koreára

2010. július 9. 10:01

Az Egyesült Államok négy évtizeddel ezelőtt több tervet is kidolgozott Észak-Korea megtámadására, és ezek között az atomháború kirobbantása is szerepelt - derül ki a Nemzetbiztonsági Archívum nemrég nyilvánosságra hozott irataiból.


A terveket a Pentagon 1969 áprilisában, egy amerikai felderítő gép lelövése után dolgoztatta ki. Nixon, és nemzetbiztonsági tanácsadója, Henry Kissinger, illetve Melvin Laird védelmi miniszter több Észak-Korea ellen tervezett akció közül dönthetett: az igencsak széles spektrumban a katonai létesítmények elleni célzott csapások mellett atomháborús tervek is szerepelnek, amely a becslések szerint pár száz, vagy alig pár ezer áldozattal járt volna.

1969-ben válogatott repterek és más katonai célpontok ellen hajtottak volna végre légicsapást két tucat repülővel: ezek hatásfoka attól függött, hogy az elnök meddig lett volna képes lemenni a konfliktusban. Az egyik iratban szereplő Fresh Storm hadműveletben a teljes légierőt kiiktatták volna, ez azonban a dokumentum szerint is teljes háborúhoz vezetett volna, ráadásul nem csak a félszigeten, hanem akár az egész távol-keleti térségben.

A Freedom Drop-terv taktikai atomfegyverek bevetésével számolt: ennek során akár a legerősebb nukleáris csapásmérő eszközöket is ledobták volna az észak-koreai hadsereg központjaira. Kissinger ezzel kapcsolatban megjegyezte: az észak-koreai válasz egy hasonló lépés esetén kiszámíthatatlan.

Emellett az iratokból kiderül: az akciók megalkotásának ideája is hozzá köthető. Nixon és Kissinger azonban kénytelenek voltak belátni, hogy akármelyik akciót is alkalmaznák, az mindenképp valamilyen ellencsapással járhat, amely pedig a konfliktus eszkalálódását hozná magával. A járható út szerintük a katonai elrettentésre alapozott diplomácia, vagy a teljes atomháború megindítása lett volna.

A dokumentumokat a koreai háború kitörésének 60. évfordulója alkalmából tették közzé: az 1700 akta a The United States and the Two Koreas, 1969-2000 című szekcióban kutatható. Ezekből megismerhetők az északi provokáció főbb esetei is, így az egyes repülők és hajók elleni merényletek mellett katonák kivégzései, vagy épp az észak-koreai atomprogram 2000-ig tartó története is elolvashatók. A problémát egyébként az Obama-adminisztráció is örökölte, akik épp egy nemrég elsüllyesztett dél-koreai hadihajó esetére szeretnének választ adni.

A dokumentumok

2019. tavasz: A vörösterror 133 napja
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!