Nixon atomot dobott volna Észak-Koreára
2010. július 9. 10:01
Az Egyesült Államok négy évtizeddel ezelőtt több tervet is kidolgozott Észak-Korea megtámadására, és ezek között az atomháború kirobbantása is szerepelt - derül ki a Nemzetbiztonsági Archívum nemrég nyilvánosságra hozott irataiból.
Korábban
A terveket a Pentagon 1969 áprilisában, egy amerikai felderítő gép lelövése után dolgoztatta ki. Nixon, és nemzetbiztonsági tanácsadója, Henry Kissinger, illetve Melvin Laird védelmi miniszter több Észak-Korea ellen tervezett akció közül dönthetett: az igencsak széles spektrumban a katonai létesítmények elleni célzott csapások mellett atomháborús tervek is szerepelnek, amely a becslések szerint pár száz, vagy alig pár ezer áldozattal járt volna.
1969-ben válogatott repterek és más katonai célpontok ellen hajtottak volna végre légicsapást két tucat repülővel: ezek hatásfoka attól függött, hogy az elnök meddig lett volna képes lemenni a konfliktusban. Az egyik iratban szereplő Fresh Storm hadműveletben a teljes légierőt kiiktatták volna, ez azonban a dokumentum szerint is teljes háborúhoz vezetett volna, ráadásul nem csak a félszigeten, hanem akár az egész távol-keleti térségben.
A Freedom Drop-terv taktikai atomfegyverek bevetésével számolt: ennek során akár a legerősebb nukleáris csapásmérő eszközöket is ledobták volna az észak-koreai hadsereg központjaira. Kissinger ezzel kapcsolatban megjegyezte: az észak-koreai válasz egy hasonló lépés esetén kiszámíthatatlan.
Emellett az iratokból kiderül: az akciók megalkotásának ideája is hozzá köthető. Nixon és Kissinger azonban kénytelenek voltak belátni, hogy akármelyik akciót is alkalmaznák, az mindenképp valamilyen ellencsapással járhat, amely pedig a konfliktus eszkalálódását hozná magával. A járható út szerintük a katonai elrettentésre alapozott diplomácia, vagy a teljes atomháború megindítása lett volna.
A dokumentumokat a koreai háború kitörésének 60. évfordulója alkalmából tették közzé: az 1700 akta a The United States and the Two Koreas, 1969-2000 című szekcióban kutatható. Ezekből megismerhetők az északi provokáció főbb esetei is, így az egyes repülők és hajók elleni merényletek mellett katonák kivégzései, vagy épp az észak-koreai atomprogram 2000-ig tartó története is elolvashatók. A problémát egyébként az Obama-adminisztráció is örökölte, akik épp egy nemrég elsüllyesztett dél-koreai hadihajó esetére szeretnének választ adni.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


klímakutatás
- Egy évszázaddal ezelőtti vulkánkitörés okozhat hamuesőt Alaszkában
- Csigahéjak és cseppkövek mesélnek a Kárpát-medence jégkorszaki klímájáról
- Lényegesen hidegebb volt az utolsó jégkorszak, mint eddig gondoltuk
- Hét fokkal lehetett hidegebb a Föld a legutóbbi jégkorszak során
- Egy alaszkai vulkánkitörés is szerepet játszhatott a római köztársaság bukásában
- Készítőik elképesztő vakmerőségének állítanak emléket a 19. századi tornádófotók
- A Föld tengelyének dőlésszöge határozhatta meg a jégkorszakok végét
- Melegebb lehetett Grönland, amikor a skandináv telepesek megérkeztek
- Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”
- „Szavazz a Hazafias Népfrontra!” – amerikai megfigyelők az 1949-es választásokon 19:20
- A Húsvét-sziget egykori idilli állapotának mementói a rejtélyes óriás szobrai 16:24
- Ellenszélben egyezett ki a nemzet javára Deák Ferenc 14:50
- Bár ideiglenesen meghátrált, Canossa nem jelentette IV. Henrik vereségét az invesztitúraharcban 10:10
- Don-kanyar 80: fejezetek egy szemtanú naplójából XVII. 09:25
- Százezrek vesztek oda felfoghatatlan kínok között Leningrád 900 napos ostromában tegnap
- Göröngyös úton a csillagokig – Az Apollo–1 tragikus tűzvésze tegnap
- Máig tisztázatlan Mozart, a mágikus zseni halálának oka tegnap