7 végzetes pillanat

Etnikai válság és rendszerváltás

2009. május 18. 11:18

Húsz éve, 1989. május közepén újabb felvonásához érkezett az asszimiláció ellen küzdő bulgáriai törökök lázongása. A muzulmán népcsoport tüntetésekkel és tömeges éhségsztrájkkal fejezte ki elégedetlenségét nemzetiségi jogai és vallásszabadsága csorbítása miatt, s mozgolódásai az északkeletiről hamarosan a délkeleti országrészekre is átterjedtek.


Török család Bulgáriában

Változó határok

A balkáni állam lakosságának napjainkban is mintegy 9 százalékát teszik ki a bulgáriai törökök, akik többek szerint az Oszmán Birodalom idején eltörökösödött krími tatárok, gagauzok és anatóliai kazulbasik leszármazottai, egy másik teória szerint a 681-ben államot alapító bolgár-türk törzs muzulmán utódai.

A 14. század végétől 500 évig tartó török fennhatóság 1878-ban ért véget, amikor az orosz-török háborút lezáró békeszerződések nyomán Bulgária elnyerte függetlenségét. Az ezt követően elfogadott tirnovói alkotmány figyelembe vette az ország területén élő törökök vallási érdekeit, s az állam a muzulmán intézmények finanszírozását is magára vállalta. Komolyabb atrocitásokra az 1912-1913-as első balkáni háborúban Törökországtól megszerzett területeken került sor, amikor a bolgár hatóságok Kardzsali és Momcsilgrad környékéről nagy létszámú muzulmán lakosságot űztek el, válaszul a kelet-trákiai bolgárellenes török kegyetlenkedésekre.



A bolgár kormány kisebbségi politikája 1923. után radikálisan megváltozott. Az 1913-as második balkáni háború, majd az első világháború nyomán az ország érzékeny területi veszteségeket szenvedett el, jelentős bolgár kisebbség került a határokon túlra. Bulgária és Törökország több alkalommal (1925, 1927, 1933, 1935) lakosságcserét hajtott végre, ami több mint 200 ezer embert érintett. 1934-ben megkezdte működését a Rodina (Haza) Szövetség, amelynek célja az volt, hogy bolgár nevek felvételére ösztönözze a muzulmán hitre áttért bolgárokat, a pomákokat.

1945 után Bulgáriában visszaállították a török nyelvű oktatást, az egyetemeken törökországi kommunista vagy a Szovjetunióból érkezett azeri professzorok tanítottak. Az új hatalom olyan kisebbségi elitet szeretett volna létrehozni, amelynek segítségével felvehette volna a harcot a muzulmán vallási befolyással szemben. Az erősen vallásos pomák-török lakosság megnyerése azonban csak részben sikerült, a Rodopéban fegyveres pomák csoportok antikommunista szabotázsakciókat hajtottak végre a földek erőszakos kollektivizálása idején, miközben zajlott a kivándorlás: 1951-ben mintegy 110 ezer muzulmán hitű bolgár ment ki Törökországba.



Az 1950-es évek közepétől Todor Zsivkov irányításával új periódus kezdődött Bulgáriában a nemzetiségi politika terén. A BKP főtitkára kijelentette, hogy a bulgáriai törökök a bolgár nemzet elidegeníthetetlen részei, egyúttal meghirdette a nacionalizmus és a vallási fanatizmus elleni harcot, ami a valóságban a török nyelvű sajtó és oktatás lassú megszűnését vonta maga után. 1960 és 1976 között 220 ezer pomák nevét bolgárosították, 1977-ben pedig újabb 66 ezres török etnikum kivándorlásához járult hozzá a hatalom. A Bolgár Kommunista Párt 1977-es kongresszusán Zsivkov kijelentette, hogy az ország népessége gyakorlatilag homogén, s törölték az alkotmányból az etnikai kisebbség kifejezést.

1984 decemberében a további asszimiláció jegyében megkezdődött a bulgáriai törökök névváltoztatási akciója. Az "újjászületési folyamat"-ként is hirdetett hatalmi erőszak keretében a zsivkovi vezetés elrendelte, hogy minden török nemzetiségű lakos bolgárosítsa nevét, egyben korlátozta a török nyelv használatát nyilvános helyeken, a muzulmán vallás gyakorlását, több nagyvárosban bezárták vagy lerombolták a mecseteket. A török lakosságú falvakat, városok ellen a katonaságot is bevetették, aki ellenállást tanúsított, az ellen kényszerítő intézkedéseket alkalmaztak.

Mintegy 40 ezer ember került börtönbe, munkatáborba amiatt, hogy megtagadta neve bolgárosítását. Mindenkinek új, bolgár nevet tartalmazó személyit adtak ki, a születési és házassági bizonyítványokra csak bolgár nevek kerülhettek, egyben megtiltották a hagyományos nemzeti öltözet viselését. A bulgáriai török etnikum megjelölésére változatos terminológiát találtak ki: a "török etnikai tudattal rendelkező bolgárok", "törökösített bolgárok", "iszlamizált bolgárok", "muzulmán vallású bolgárok", "visszaállított nevű bolgárok" kifejezéseket használták. A háttérben meghúzódott az a félelem, nehogy a mintegy 900 ezres (Ankara szerint 1-1,5 milliós) népesség elinduljon az önállósodás útján, s előbb az autonómiát, majd a Törökországhoz való csatlakozást követelje.

2018. tél: 7 végzetes pillanat
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!