2021. nyár: Végzetes asszonyok
ITT támogathatsz bennünket

 
Időszakra szeretnék keresni
Időpont:
Év:
Hónap:
Nap:
Keresési feltételek:
Hónap: május  •  Nap: 09
20 találat
[1]

i.e. 44. május 9.

Octavianus Rómába érkezik

A római államférfi, Gaius Iulius Caesar meggyilkolása után, unokaöccse, Gaius Octavianus Rómába utazik, hogy nagybátyja végrendeletének érvényt szerezzen. A végrendeletben Caesar adoptálta Octavianust és első örökösének nyilvánította őt. Octavianus egy néptribunusszal a meggyilkolt Caesar örököseként mutattatja be magát Rómában, és felveszi a Gaius Iulius Caesar Octavianus nevet. A Caesar végrendeletében szereplő nagyobb összegű pénzek miatt ellentétbe kerül nagybátyja bizalmasával, Marcus Antoniusszal, akit a senatus jóváhagyásával 43 tavaszán legyőz. Octavianus - a Caesar veteránjaiból szervezett, saját maga által fizetett hadseregre támaszkodva - kikényszeríti a senatustól, hogy senatori rangot és consuli szavazati jogot kapjon.

[2]

1439. május 9.

Albert király Hunyadi Jánosra bízza a szörényi bánság végvárainak védelmét

[3]

1450. május 9.

Hunyadi János kormányzó békét köt Brankovics Györggyel

A Garai László nádor közvetítésével létrejött megállapodás értelmében Hunyadi 155 ezer aranyforint értékű zálogként megtartja a despota magyarországi birtokait, de jövedelmükből évi 6700 aranyforint a zálogösszeg törlesztésére szolgál.

[4]

1688. május 9.

Meghal Frigyes Vilmos

Brandenburgi és poroszországi alattvalói gyászolják Frigyes Vilmost, a Nagy Választót, aki 68 éves korában halt meg Potsdamban. A Hohenzollern-házból származó, hadvezérként és uralkodóként egyaránt híres választófejedelem az addig jelentéktelen Brandenburg-Poroszországot abszolutista központosított állammá szervezte, és megteremtette az alapokat Poroszország későbbi nagyhatalmi szerepéhez. Frigyes Vilmos húszévesen egy, a harmincéves háború által elpusztított és elnéptelenített választófejedelemséget vett kézbe, ám 44 évvel később egy jól szervezett államot hagyott maga után. A Nagy Választó legnagyobb politikai teljesítménye: Hátsó-Pomeránia, Magdeburg és Minden Brandenburg tulajdonába kerül. A Porosz Hercegség 1660-ban végleg szuverén fejedelemséggé válik. A svédek fölött Fehrbellin mellett aratott győzelem (1675. VI. 28.) Brandenburg-Poroszországot a katonai hatalom rangjára emeli.

[5]

1695. május 9.

Összeül a Skót Parlament, hogy kivizsgálja a Glencoe-i mészárlást

[6]

1776. május 9.

Megszületett József nádor, Magyarország nádora

II. Lipót Habsburg császár hetedik fiaként született Firenzében. Tizenhat éves korában járt először Pest-Budán, amikor fivérét, Ferencet magyar királlyá koronázták. Három évvel később, már mint az ország új helytartója került be Budára. A fiatal főherceget hamar megkedvelték Magyarországon, gyorsan elterjedt róla, hogy magyarul tanul és helytartóvá történt kinevezése után egy évvel, 1796-ban, a pozsonyi országgyűlésen a rendek, közfelkiáltással megválasztották Magyarország nádorává, ami a király után a legnagyobb közjogi méltóság volt. E minőségében 103., egyben utolsó előtti volt a sorban és a második Habsburg ebben a méltóságban. Több mint 50 esztendeig töltötte be tisztét, valóban megtanult magyarul és az ország állapotáról írott jelentésében azt javasolta I. Ferencnek: térjenek vissza az alkotmányossághoz és okos reformokkal igyekezzenek javítani a magyar népnek az uralkodóházhoz való viszonyát. Kieszközölte, hogy a császár megkegyelmezzen a még rabságban sínylődő jakobinusoknak, köztük Kazinczy Ferencnek. Idehaza sokat tett az ország gazdasági, kulturális felemelkedéséért, Pest-Buda szépítéséért. 1806-ban létrehozta a Szépészeti Bizottságot, ő kezdeményezte az új városrész, a Lipótváros kiépítését, a gellérthegyi csillagvizsgáló építését, a Nemzeti Múzeum, a Ludovika Akadémia felépítését, a Pest és Vác közötti, illetve a Kőbányára vezető vasútvonalak létrehozását. Úttörő szerepet játszott a Városliget rendezésében, továbbá az előzőleg általa megvett Margitsziget parkosításában is. Szívén viselte a magyar kultúra sorsát is. Segítette a Nemzeti Múzeum gyűjteményének bővítését, az Országos Széchényi Könyvtár fejlesztését, támogatta a Magyar Tudományos Akadémia működését, amelynek alapításához maga is 10 ezer forinttal járult hozzá. Budán halt meg 1847. január 13-án.

[7]

1796. május 9.

Megszületett Joseph Meyer német könyvkiadó

1826-ban Gothában, szülővárosában feleségével együtt megalapította a Bibliográfiai Intézet kiadóvállalatot. Német nyelvterületen elsők között vezette be az előfizetéses rendszert a könyvkiadásban. Számos folyóiratot és nagyobb sorozatos művet adott ki. Ezek közül a nevezetesebbek a Meyers Universum, amely folyóirat több mint 10 nyelven jelent meg (köztük magyarul is), a német klasszikusok műveinek megjelentetése, biblia-kiadások és a Conversations-Lexikon (Meyers Lexikon). Hildburghausen-ben halt meg 1856. június 27-én. Halála után fia, később unokái vették át a kiadó irányítását.

[8]

1805. május 9.

Meghal Friedrich Schiller

A thüringiai Weimarban, a német klasszika központjában, 45 éves korában tüdőgyulladásban meghal Friedrich Schiller sváb költő és drámaíró, Johann Wolfgang Goethe mellett a klasszikus német irodalom legjelentősebb képviselője. Terjedelmes életművet hagyott hátra: színműveket, költeményeket, történelmi tanulmányokat, elméleti és esztétikai írásokat. Schiller, aki a Neckar-parti Marbachban 1759. november 10-én született egy pietista szellemű orvoscsaládban, kispolgári körülmények között nőtt fel. A Stuttgart melletti Solitude-kastélyban működő, nyomasztó katonai fegyelmű iskola elvégzése után előbb jogot, majd orvostudományt tanult. 1780-ban, 21 éves korában doktorált „Az ember állati és szellemi természetének összefüggéséről” című disszertációjával. Schiller, akit már korán magukkal ragadtak a felvilágosodás eszméi, 1782-ben adta ki első művét a „Haramiák” című drámát. Ez vezetett szakításra Karl Eugen württembergi herceggel, aki fogsággal sújtotta, és az írástól is eltiltotta. A következő években írta az „Ármány és szerelem” és a „Don Carlos” című drámáit. 1788-ban Schiller a jénai egyetem történelemprofesszora lett. Goethével való ismeretsége hamarosan barátsággá mélyült, és 1799 végén végleg Weimarba költözött. Weimari periódusában jelentek meg többek között „Stuart Mária” és „Tell Vilmos” című színművei. Fő műve az 1799-ben befejezett „Wallenstein-trilógia”. Lírai költészetéből elsősorban balladái ismertek. Költészetének pátosza és idealizmusa révén Schiller a XIX. század népszerű nemzeti és szabadságköltője lett. Hatalmas életművet hagyott hátra esztétikai és poétikai írásokból is, sőt a harmincéves háborúról is írt monografikus feldolgozást.

[9]

1873. május 9.

Összeomlik a bécsi tőzsde

Az 1860-as években megindult nagy alapítási láznak (Gründerzeit) a bécsi világkiállítás 1873. május 1-jei megnyitásához fűződő nagy vállalkozói remények összeomlása vetett véget. A bécsi tőzsde `fekete péntek`-én elkezdődött a fizetésképtelenségek bejelentése. Hiába rendeltek el 1 hétre fizetési moratóriumot, hiába pumpált a központi jegybank pénzt a piacba, május 15-én estig már 120 csődöt jelentettek. Magyarországon 3 év rossz termése, az utolsó nagy kolerajárvány, az államháztartás egyensúlyának megbomlása tetézte a bajt. Több mint 50 bank bukott meg, ipari részvénytársaságok szűntek meg. Az idegen tőke visszavonult az országból. A kormánynak súlyos feltételek mellett kellett külföldi kölcsönt felvennie, elsősorban azért, hogy jusson pénz adósságtörlesztésre. A magyar állam "házibankára" a bécsi Rottschild-ház lett - noha ezt szerették volna elkerülni. Az önálló magyar pénzrendszer álma szertefoszlott. A bankszektor 1879-től kezdődő újbóli fellendülését már nem annyira a számbeli, hanem inkább a tőkebeli növekedés jellemezte. 1900-ig a pénz- és hitelintézetek száma kétszeresére (429-ről 1011-re), míg tőkeösszegük több mint háromszorosára emelkedett. A második konjunktúra időszakát ugyanakkor egy erőteljes koncentráció is jellemezte, 1900-ra az összes bank tőkeösszegének 47%-át 4 nagy bank képviselte.

[10]

1881. május 9.

Megszületett Peyer Károly politikus

Városlődön látta meg a napvilágot. Eredetileg géplakatos volt, 1906-tól a munkásbiztosító pénztár tisztviselőjeként dolgozott. A XX. századtól vett részt a szociáldemokrata mozgalomban, 1917-től mint az MSZDP vezetőségének tagja. A Tanácsköztársaság idején a jobboldali szakszervezeti vezetők csoportjának egyik fő szervezőjeként támogatta a tanácskormány lemondatását, majd a Peidl-kormány belügyminisztereként harcosainak üldözését. 1920-ban a Huszár-kormány népjóléti és munkaügyi minisztere lett, de néhány hónap után lemondott. 1921-ben más jobboldali szociáldemokrata vezetőkkel együtt Bethlen István miniszterelnökkel megkötötte az ún. Bethlen-Peyer-paktumot. Ebben - a kormányzati elismerés fejében - az MSZDP lemondott a rendszer radikális ellenzékének szerepköréről. 1922 és 1944 között parlamenti képviselő, 1927-1944-ben a Szakszervezeti Tanács vezető titkára volt. 1944-ben a Gestapo letartóztatta és Mauthausenbe hurcolta. 1945 után szembehelyezkedett a népi demokratikus fejlődéssel, ezért 1947 nyarán kizárták az SZDP-ből, majd a letartóztatás elől elmenekült az országból, és az Amerikai Egyesült Államokban telepedett le. Erőfeszítései a magyar szociáldemokrata emigráció egyesítésére eredménytelenek maradtak. Távollétében nyolc évi fegyházra ítélték a demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalom szervezése miatt. New York-ban halt meg 1956. október 25-én. 1989-ben felmentették az ellene emelt vádak alól és az 1948. évi népbírósági ítéletet hatályon kívül helyezték.

[11]

1929. május 9.

Átrepülik az Északi-sarkot

Az 1920-as évek közepén versenyfutás kezdődött az Északi-sark átrepülésének elsőségéért. Végül 1926. május 9-én két amerikai, Richard Byrd és Floyd Bennett vitte el a pálmát. A Spitzbergákról szálltak fel hárommotoros Fokker gépükkel, s 15 és fél óra múlva tértek vissza a sikeres átrepülés hírével. (Ellenőrizhető adatok nincsenek a sarkrepülésről.) Így Roald Amundsen norvég kutatónak - aki május 12-én szállt át az 1909-ben felfedezett Északi-sark felett - be kellett érnie a második hellyel. Amundsen Norge nevű félmerev léghajójával (hossza: 106 m, átmérője:20 m) tette meg az utat, amelynek fedélzetén ott volt az olasz léghajóépítő hadmérnök, Umberto Nobile is. A hatalmas test alatt három kicsi motor függött, valamint a gondola, amelyben a személyzet foglalt helyet. A többnapos úton alvásra, lefekvésre sem idő, sem hely nem jutott. Fűtés nem volt, noha a sark közelében mínusz 13 fokot mértek, az akció azonban sikerrel járt. Később a két ünnepelt ember csúnyán összeveszett. Amundsenék a nagy utazásról könyvet adtak ki és a kötetből Nobile teljesen kimaradt. Mégis, 1928 májusában Nobile szerencsétlen léghajós-expedíciójának hírére Amundsen a legénység keresésére indult, de a hómezőkön nyomtalanul eltűnt, míg Nobile megmenekült.

[12]

1931. május 9.

Meghal Torday Emil Afrika-utazó

Budapesten született 1875. június 22-én. Az 1900-as évek elején kutatásokat végzett a Kongó-medencében. Embertani és nyelvészeti felméréseket folytatott a Kongó déli mellékfolyóinak vidékén. Embertani és néprajzi megfigyelései úttörő jelentőségűek, az általa gyűjtött tárgyi anyag is igen értékes. Többszáz darabból álló néprajzi gyűjteményt adományozott a Magyar Nemzeti Múzeumnak. Az 1910-es évektől Londonban élt, a British Museumban dolgozott. Afrikai gyűjtőútjairól könyvei is megjelentek. Kétkötetes monográfiája az afrikai néprajz egyik legfontosabb kézikönyve ma is. Az angol fővárosban halt meg.

[13]

1940. május 9.

Éjszakai bombázásokat indít Németország fölött a Royal Air Force

[14]

1945. május 9.

Az orosz csapatok elfoglalják Prágát

[15]

1946. május 9.

Hazatér a vörös gróf

Károlyi Mihály, az első Magyar Népköztársaság elnöke, hazatért 27 éves emigrációjából. Itthon ünnepélyesen fogadták, a parlamentben Bartha Albert tábornok, Veres Péter, Nagy Vince a munkáspártok részéről Buchinger Manó és Rajk László üdvözölték. Politikai szerepet egy évvel később kapott, amikor a hidegháború első fuvallatára a Nyugaton állomásozó magyar diplomaták nagy része elhagyta posztját. 1947 augusztusától két évig párizsi magyar követ volt. Nehéz helyzetében megtette, amit tehetett. Kiváló munkatársakat gyűjtött mag köré - Fejtő Ferencet, Szabó Zoltánt, Erős Jánost, Mód Pétert - segítségükkel a követségen megrendezte az első külföldi Csontváry-kiállítást, elérte, hogy Franciaország egy ideig támogassa Magyarország ENSZ-felvételét, gazdasági és kulturális megállapodásokat kötött. A szakítás Jugoszláviával, majd az itthon terrorhullám megakadályozta, hogy sikeresen folytassa követi működését. Már a Mindszenty-per előtt többször figyelmeztette Rajk külügyminisztert és a kormányt, hogy Magyarország elszigetelődik, a Rajk-per után - melynek valódi célját azonnal felismerte - szakított a Rákosi-rezsimmel. Második emigrációjában a francia Riviérán, Vence-ben élte le utolsó éveit, ahol őt hűségesen ápoló feleségével együtt megírta második memoárkötetét: "Hit, illúziók nélkül".

[16]

1948. május 9.

Csehszlovákia népi demokráciává alakul

A kommunisták 1948. februári, prágai hatalomátvételét követően Csehszlovákiát szovjet mintára népi demokráciává alakítják át. Eduard Beneš, az eddigi államelnök lemond, utódja június 7-től a korábbi miniszterelnök, Klement Gottwald lesz. Az államcsíny előtt Csehszlovákia belpolitikai helyzetét a tizenkét kommunista, tizenkét polgári, valamint két szociáldemokrata miniszter között fellépő feszültségek jellemezték. A kommunisták megnövekedett befolyása a rendőrségre a polgári miniszterek tiltakozását váltja ki, akik februárban lemondásukkal akarták kicsikarni Klement Gottwald kommunista miniszterelnök elmozdítását. A kommunisták nyomására azonban kommunisták és szocialisták részvételével „munkás”-kormányt alakítottak. A kommunisták befolyása a sajtóra, a rádióra és a közigazgatásra is kiterjed. Eduard Beneš Sezimovo Ustíba vonul vissza, ahol 64 éves korában, szeptember 23-án éri a halál.

[17]

1950. május 9.

Megszületik a Schuman-terv

Az egyik kormánynyilatkozatban Robert Schuman francia külügyminiszter a két `ősi ellenség`, Franciaország és Németország összebékítését és Európa gazdasági egyesítését indítványozta. Schuman elképzelése szerint a német és a francia szén- és acéltermelés közös igazgatás alá helyezendő, s ezzel megteendő az első hatékony lépés a két népnek egy egységes Európán belüli kibékülése felé. Schuman, aki lotaringiai családból származik és német állampolgárként a német hadsereg soraiban harcolt az első világháborúban, bízvást bárki másnál alkalmasabb arra, hogy a két nép közötti évszázados ellenségeskedésnek véget vessen. Indítványai kedvező visszhangra találtak. Nemcsak a Szövetségi Köz6társaságban és Franciaországban, hanem Olaszországban, Belgiumban, Hollandiában és Luxemburgban is fontolóra vették egy közös szén- és acélpiac létrehozását (1951. IV. 18.).

[18]

1955. május 9.

Nyugat-Németország a NATO tagja lesz

[19]

1978. május 9.

Holtan találják Rómában Aldo Moro-t

[20]

1986. május 9.

Meghal Fülep Ferenc régész

Szerencsen született 1919. augusztus 5-én. 1947-49 között a székesfehérvári múzeumot igazgatta. 1951-től főigazgatóhelyettesként vezette a Magyar Nemzeti Múzeumot, 1953-56 között a Népművelési Minisztérium főosztályának vezetője, 1955-től haláláig a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója volt. Tudományos munkásságának középpontjában Magyarország római kori településeinek kutatása állt. 1949-től folytatott kutatásokat a nagytétényi, az almásfüzitői és a nagyharsányi római településeken. 1955-től haláláig vezette Pécsett Sophianae római város feltárásának munkálatait. Több száz cikke és tanulmánya jelent meg magyar és külföldi folyóiratokban, s Pécs római kori emlékei, valamint Sophianae címmel könyvet is írt. Pátyon érte a halál.

Bezár