A budai várba költözik Mátyás király könyvkötészete

A Vitéz János és a humanizmus kezdetei Magyarországon alcímet viselő tárlaton a középkori magyar művelődés és írásbeliség emlékeként állítják ki a vallási és világi jeleneteket ábrázoló liturgikus kódexet, amelyet egy olasz mester 1480 körül festett. A Corvinákhoz hasonlóan vörös bársony kötéssel díszített kötet mellett egyházi tárgyú könyvek és világi tárgyú kódexek is helyet kapnak a június 14-éig megtekinthető kiállításon.

Az érdeklődők megtekinthetik az i.sz. 300 körül keletkezett Acephalus-kódexet, amely egy távol-keleti utazást és az ennek során látott népeket, tájakat mutatja be. A Nagy Sándor történetét is leíró mű a Biblia után a legolvasottabb kötet volt a maga korában, az akkoriban minden nyelvre lefordított írásnak a tárlat látogatói a latin nyelvű változatát láthatják.

Egy másik teremben külön szentélyben lesz elhelyezve Vitéz János ötven hivatalos és hét magánlevele. Hunyadi László és Mátyás nevelője, a Mátyás király kancellárjaként, majd esztergomi érsekként működő politikus jellegzetes jegyzetelési módját hat kötet mutatja be a tárlaton. A kiállítás harmadik termében egyebek mellett a Vitéz János portréját is tartalmazó Tribachus-kódex, valamint a Hess András által elsőként nyomtatott kötet, a Cronica Hungarorum lesz látható.

Az egyedülálló gyűjteményt felvonultató tárlat darabjai az OSZK-n kívül a müncheni állami könyvtárból, a salzburgi St. Peter könyvtárból, az osztrák nemzeti bibliotékából és a Vatikáni Könyvtárból érkeztek, de műveket adott kölcsön a Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Könyvtára, a Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár és a Magyar Nemzeti Galéria is.

A bemutatót Mátyás király trónra lépésének 550. évfordulója alkalmából, a Reneszánsz Év keretében rendezik meg. Ez lesz a "4X a reneszánszról" című, négy fővárosi kiállítást magába foglaló sorozat első állomása, március második felében a Budapesti Történeti Múzeumban, a Magyar Nemzeti Galériában, majd az Iparművészeti Múzeumban nyílik kiállítás.

(Múlt-kor/MTI)