Római hadsereg nyomai a Galileai-tó partján

Hippos városa fennállásának majd ezer éve alatt csaknem mindíg stratégiailag fontos helynek számított. A Galileai-tó fölé magasodó 350 méteres domb ugyanis kiválóan alkalmas arra, hogy onnan ellenőrizzék  tó keleti oldalán, a Golán-fennsíkon haladó útvonalakat. Ezt az adottságot ismerte fel III. Antiokhosz szeleukida uralkodó is, aki i.e. 200 körül alapította városát a Palesztínába vezető hadiút mentén, amelynek ellenőrzése a Ptolemaida Egyiptommal folytatott álladó ellenségeskedés miatt volt fontos.

A Szeleukida Birodalom bukását követően i.e. 63-ban Hippos Syria provincia részévé vált, majd rövid ideig (i.e. 37-4 között) Heródes államához tartozott. A király halála után azonban ismét római kézre került, majd a Nabateus állam i.sz. 106-os meghódítása után Arábia provinciához csatolták. Valószínűleg ezt követően került sor a város védelmi rendszerének átépítésére,  és erre az időszakra keltezhető a most felfedezett lábnyom is.

Az idei, immár nyolcadik ásatási szezonban a lábnyom mellett a falak vizsgálata is újdonságot hozott. Bebizonyosodott ugyanis, hogy a déli falszakaszon ballistáknak és catapultoknak kialakított lőállások voltak, amik alátámasztják azokat az ókori leírásokat, melyek szerint a rómaiak nem csak erősségek ostromainál, hanem azok védelmében is széles körben alkalmazták a különböző fajta torziós elven működő hajítógépeket.

Hippos a bizánci korban hanyatlásnak indult, ami a 641-es arab hódítás után tovább folytatódott. Végül egy 749-ben bekövetkezett földrengés után már nem népesült be újra a város.