Ezüst szarvason lovagolt be Dzsingisz Budapestre

A Mongol Birodalom történetét bemutató vándorkiállítás két ötvös remekét - egy nyolcadik századból származó arany diadémet, valamint egy míves, aranyozott ezüst szarvast - a sajtó, a mongol nagykövet és a múzeum vezetőségének jelenlétében csomagolták ki dobozából a múzeum dísztermében.

8. századból származó, arannyal díszített ezüst szarvas

A nyolcadik századból származó, rubintokkal ékesített arany diadém Kül Tegin türk kagáné volt, a 15-20 centi magas arannyal díszített ezüst szarvas pedig egy totemállat, amelyre 2000-ben talált rá egy mongol-német régész csapat - mondta Kovács S. Tibor, a tárlat kurátora.

A kiállítás anyagát, amely - Bonn, München, Schallaburg és Isztambul után - Magyarországon lesz utoljára látható, szigorú biztonsági intézkedések közepette szállították a török fővárosból Budapestre. A kurátor elmondása szerint a négy kamionnyi kiállítási anyagban csaknem 10 olyan tárgy található, amelynek biztosítási értéke egyenként is meghaladja az 1 milliárd forintot. A kiállítás műtárgyait pedig összesen mintegy 100 milliárd forintra biztosították.

Kovács Tibor, a nemzeti múzeum főigazgatója elmondta, hogy a mongolok 800 éves történetét bemutató tárlat csaknem félezer tárgyat magában foglaló anyagának jelentős része mongol múzeumok gyűjteményéből származik, közöttük olyanok is vannak, amelyeket a nagyközönség eddig még nem láthatott.

A főigazgató szerint a nemzetközi kiállítás-sorozat ékköve lesz a budapesti tárlat, amely kiegészítésként külön kiállításon mutatja be a tatárjárás korabeli Magyarországot. Az anyagot gazdagítják a Hopp Ferenc Múzeum gyűjteményének belső-ázsiai műkincsei is. Az eseményen Omboosuren Erdenechimeg, Mongólia magyarországi nagykövete örömét fejezte ki, hogy olyan országba érkezett a tárlat, amelyhez közel áll a lovas nomád népek történelme, kultúrája.

Kültegin kán 8. századból származó koronájának darabja

A vándorkiállítás anyagát hat teremben, több mint 1500 négyzetméteren mutatja be a Nemzeti Múzeum. A kollekcióban egyebek mellett festmények, aranykincsek, buddhista szobrok, korabeli használati tárgyak, írásos emlékek szerepelnek, és helyet kaptak a Mongol Tudományos Akadémia, a német Régészeti Intézet valamint a Bonni Egyetem legfrissebb Karakorum-expedícióinak leletei is.

Dzsingisz kán, eredeti nevén Temüdzsin (1162-1227) mongol uralkodó volt, aki egyesítette a mongol törzseket és 1206-ban létrehozta a Mongol Birodalmat. Előbb legyőzte a szomszédos népeket, majd kiterjesztette uralmát. Vazallusává tette az orosz fejedelmeket, a mongol hadak meghódították Perzsiát, Elő-Ázsiát, Koreát, Hátsó-Indiát, Indonéziát és Kínát, 1241-ben pedig betörtek Lengyelországba és Magyarországra is. A kánt Mongóliában nemzeti hősként tisztelik, a buddhista egyház a megvilágosodottak, vagyis a bódhiszattvák között tartja számon. Tavaly, a mongol birodalom alapításának 800. évfordulóján nagyszabású állami ünnepségeken emlékeztek rá.

A Dzsingisz kán-kiállítás 2007. május 25-től szeptember 2-ig lesz látható a Magyar Nemzeti Múzeumban. A vándorkiállítással egy napon nyílik meg  "A tatárjárás" című bemutató is, amely az 1241-42-es mongol hadjárat eseményeit, emlékeit eleveníti fel.