7 végzetes pillanat

A katonai repülés egykori fellegvára: repülőtér az Alpokalján

2007. február 16. 13:15

Szombathelyen volt a magyar katonai repülés legjelentősebb fellegvára, ahol hosszabb-rövidebb ideig minden jelentősebb pilóta megfordult.

Pilótaképzés a lovassági gyakorlótéren

Létesítési parancs, 1915

2006 szeptemberében ünnepelte a Kutató Diákok Országos Szövetsége megalakulásának 10 éves évfordulóját egy ünnepi ülés keretében a Magyar Tudományos Akadémián. Erre az alkalomra jelent meg Révész Tamás Repülõtér az Alpokalján címû könyve, amely közel 200 oldal terjedelemben foglalkozik az ország egykori legnagyobb és mára már méltatlanul elfelejtett repülõterének történetével egészen a második világháború befejezéséig.

Az Osztrák-Magyar Monarchia hadvezetése viszonylag korán, már 1910-ben felismerte a motoros repülőgépekben rejlő lehetőségeket, de komoly késéssel csak 1912-ben határozta el a repülőgépek minden mást megelőző fejlesztését. Az első magyarországi  repülőtér - az újvidéki - 1913 májusi létrehozását követően a repülés népszerűsítésére és megismertetésére széleskörű kampány indult, amelynek keretében a Magyar Aero Szövetség versenysorozatot szervezett. Ennek egyik állomásaként már 1913 októberében bemutatót tartottak Szombathelyen.

A repülőtér története azonban ténylegesen 1915. május 9-ével kezdődött, amikor a hadügyi kormányzat - Olaszország váratlan hadba lépése miatt - elrendelte a 4. repülő pótszázad ide helyezését. Az egységet az ún. Nagymezőre, a várostól nem messze található volt lovassági gyakorlótérre telepítették. A század parancsnoka egy, már komoly harci tapasztalatokkal is rendelkező tábori pilóta, Oswald Róbert százados volt.

A lovassági gyakorlótér szélén azonnal megkezdték egy kétszáz fős barakk és az ideiglenes hangárok felépítését, az áttelepülés és az ideiglenes berendezkedés költségei több mint 100 ezer koronára rúgtak. Az ezt követő folyamatos fejlesztések eredményeként már a végleges betonhangárok, szerelőműhelyek és raktárak is megépültek, de szintén ekkora készült el a még ma is használható bekötőút. A fennmaradt dokumentumok szerint a munkálatok elvégzésére helyi vállalkozók kaptak megbízást.

A repülőtéren folyt munkáról, a gépek számáról összefoglaló számadatok, rendszeres jelentések nem maradtak fent. Az azonban biztos, hogy kezdetben Etrich Taube és Lohner B, később pedig főleg Aviatik B I-II típusú gépeken folyt az oktatás. A pilótaképzés mellett a légtér ellenőrzése, védelme is a feladatok közé tartozott. A reptér jelentőségét jól mutatja, hogy 1917 őszétől Szombathelyre került az ország egyetlen, állandó tábori időjárásjelző állomása, amelynek jelentései lényegesen fokozták a repülés biztonságát.

Az első időszakban az egység létszáma 80 fő körül lehetett, ami aztán az évek során jó 200 főre duzzadt. A pótszázad fő feladata az alapfokú pilótaképzés, vagyis a kezdő pilóták oktatása volt. Eleinte öt majd a kétkormányos gépek megjelentével hét fő kiképzésére volt lehetőség havonta.

2018. tél: 7 végzetes pillanat
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!