2022. tél: A szeretet mártírjai
ITT vásárolhatsz termékeinkből

A katonai repülés egykori fellegvára: repülőtér az Alpokalján

2007. február 16. 13:15

A katonai reptér tündöklése és bukása

A Monarchia felbomlását követően a magyar hadügy önállósodott, a szombathelyi reptéren viszont nem állt le a munka, a kiképzés kisebb-nagyobb szünetekkel folyt tovább. Minisztertanácsi határozatot követően 1924 nyarán pedig megkezdte működését a repülőiskola, vagy hivatalos nevén a Magyar Királyi Repülőgép-vezető Iskola a REGVI. Első parancsnoka a magyar katonai repülés kiemelkedő alakja, a légierő későbbi parancsnoka, Kenese Waldemár alezredes lett.

Olasz CA101-es búcsúztatása, 1930

Az elvárásoknak megfelelően rohammunkában indult meg a kiképzés: 1925-ben például több mint 16 ezer felszállás történt, először Oravecz, majd Bristol és Udet gépeken. 1928-29-ben újabb komoly fejlesztések kezdődtek: megvették az akkor még szabad, Söptéig nyúló földdarabot (B reptér) és a Vát melletti, már addig is használt területet (C és D reptér). Ezzel az ország legnagyobb, csaknem 4 négyzetkilométer alapterületű kiképzőbázisa jött létre Az iskola fő feladata továbbra is az alapképzés volt, de a harmincas évek elejétől megkezdődött a vadász és főleg a bombázó pilóták oktatása, valamint itt történt az Olaszországból beszerzett gépek átvétele is.

1938-tól, amikor a bledi konferencián elismerték Magyarország fegyverkezési egyenjogúságát és főleg az első bécsi döntést követően átértékelődött a repterek jelentősége és szerepe. Szombathelyen ekkor már a REGVI mellett Repülőiskola ezred működött, harci kiképző osztályokkal, vadász és bombázó századokkal. A második világháborúba való belépés után Szombathelyről a III. közelfelderítő századot vezényelték a Kárpát-csoport támogatására a frontra. Ez volt az egyetlen, innét közvetlenül a frontra küldött harcoló alakulat. A reptér feladata továbbra is az utánpótlás minél gyorsabb biztosítása maradt, ami állandó bővítéseket tett szükségessé. 1944-től pedig megkezdődtek a légicsapások elleni védművek kiépítése is.

Az első légitámadás 1944. július 26-án késő délelőtt érte a repülőteret. Az Államépítészeti Hivatal fellelt jelentései és egyéb közlések alapján annyit sikerült kideríteni, hogy legalább tizenhét bombatámadás érte a repteret és valószínűleg ennek is köszönhetően Szombathely az ország harmadik legtöbb kárt szenvedett városa lett.

A Vörös Hadsereg 1945. március 16-án indított offenzívájának sikere általános visszavonulás elrendelésére késztette a német hadvezetést. A hónap végére a helyzet kritikussá vált, a visszaemlékezések szerint március 25-28-a között felsőbb parancsra felrobbantották a repülőtéren lévő összes hangárt. Kiépített védelem nem lévén, az ismételődő szovjet támadásokat az ilyen harchoz egyáltalán nem szokott repülősök igyekeztek visszaverni.

A katonai repülőtér története 1945. március 29-ével ért véget, amikor a reggeli órákban a Vörös Hadsereg 6. gépesített-dandár harckocsiezrede harc nélkül elfoglalta az akkora már szinte teljesen használhatatlanná vált légibázist.

Révész Tamás: Repülőtér az Alpokalján. Budapest, 2006., Kutató Diákokért Alapítvány. 194 oldal

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. tél: A szeretet mártírjai
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár