Az Antarktisz hómezőinek megnyitására emlékeztek

Fagyos fogadtatásban részesültek

A Déli-sarkon található Amundsen-Scott Állomáson (USA) csillagászok kémlelik bonyolult távcsöveikkel a világűrt, a világ egyik legérzékenyebb szeizmikus állomásán tudósok figyelik a földrengések okozta rezgéseket, illetve a Föld legtisztább levegőjén keresztül a légköri kémiát tanulmányozzák. Mindezt egy kis repülőgép tette lehetővé, amely ötven évvel ezelőtt, 1956. október 31-én szállt le az Antarktisz egyik jégtáblájára.

Az Antarktisz sokáig nem csupán óriási jégsapkája miatt jelentett fehér foltot a világtérképen. Bár a rómaiak már sejtették egy hideg, jeges déli világrész létezését, felfedezése csak a 19. században kezdődött el, miután 185 évvel ezelőtt először pillantották meg a jeges partokat. Elsőként Carsten Eggeberg Borchgrevink, norvég természettudós lépett az Antarktisz földjére 1895. február 17-én. A Déli-sarkot azonban nem ő, hanem honfitársa, Roald Amundsen érte el 1911. december 15-én, az angol Robert Scott előtt, akivel drámai versenyt futott. A norvég természettudós "partraszállásával" indult el a földrész tudományos feltárása. Ismerje meg a kontinens felfedezésének történetét!

Az Antarktisz felett elsőként Richard E. Byrd repült át 1929-ben, majd mások is követték a példáját, de egyikük sem kísérelte meg a leszállást. Senki nem tudta ugyanis, hogy milyen nehézségek várnak rá a sarkvidéken. 1956-ban érkezett meg az Egyesült Államok haditengerészetének R4D típusú gépe Conrad "Gus" Shinn parancsnok vezetésével, aki gépét az év híres slágeréről nevezte Que Sera Sera-nak. A repülőgép leszállása után a motort nem állították le, hogy elkerüljék a fagyást (ezt még ma is így csinálják), ezután George J. Dufek, a Deep Freeze műveleti parancsnoka és Douglas Cordiner pilóta kitűzték az amerikai lobogót. 49 percnyi ott tartózkodás és egy kockázatos felszállás után, amelyet az is nehezített, hogy a gép talpa beleakadt a jégbe, a három férfi visszatért a ma McMurdo állomásnak nevezett bázisra, ahol az NSF azóta logisztikai központot hozott létre.

Shinnék teljesítménye sokak szerint az Apollo 11 tizenhárom évvel későbbi holdraszállásának teljesítményét idézi. "Olyan volt, mintha egy új világba léptünk volna. Ott álltunk a rengeteg hó és a jég közepén, amelynek nem láttuk a végét. Az alattunk lévő jég mélységét még nem tudták meghatározni. Sivár és kietlen, teljesen halott világ tárult a szemünk elé, ahol életnek semmi nyoma nem volt rajtunk kívül" - írta Dufek az 1956-ban megjelent Operation Deep Freeze című könyvében.

1. Fagyos fogadtatásban részesültek
2. Az ismeretlen volt az ellenfelük