A Neander-völgyiek tovább éltek az eddig hittnél

Clive Finlayson a Gibraltári Múzeum professzora következtetéseit azokra a leletekre alapozza, amelyek nemrégiben kerültek elő Gibraltáron. Ezekből az tűnik ki, hogy a Neander-völgyi ember Európában 4 ezer esztendeig, vagy még hosszabb ideig kortársa lehetett a modern embernek, remek szerszámokat készített - pattintott kőből -, állati prémekkel, bőrökkel ruházkodott, étrendje változatos volt, bár főképp húsfélékből állt.

A gibraltári Gorham-barlangból előkerült maradványok alapján emlősöket, madarakat, kagylókat egyaránt evett, de növényi táplálékot is. Finlayson értékelése szerint a Neander-völgyiek valószínűleg "szociális őshálót" is kialakítottak, nevezetesen gondoskodtak egymásról.

A korábbi tézisek szerint a Neander-völgyi ember 30 ezer éve halt ki, és legfeljebb 2 ezer éven át élt együtt a modern emberrel. "Kétezer év eltérés pedig igencsak nagy idő az emberiség történelmében" - hangsúlyozta Finlayson a Reuters brit hírügynökségnek.

(Múlt-kor/MTI)