470 éve fejezték le Boleyn Annát

Négyszázhetven éve, 1536. május 19-én fejezték le a londoni Tower udvarán Boleyn Annát, VIII. Henrik angol király második feleségét, I. Erzsébet királynő anyját.

Szakítás a pápával

Boleyn Anna 1507 táján született, egy gazdag és csak pár nemzedékkel korábban nemessé emelkedett kereskedő családban. Ambiciózus és tehetséges diplomata apja már az arisztokráciába nősült be és mind VII., mind VIII. Henrik bizalmi emberének számított. További előrejutásának eszközét lányában vélte feltalálni, akit előbb Németalföldön, majd a francia királyi udvarban neveltetett.

Anna tökéletesen megtanulta a nyelvet, magába szívta a francia kultúrát és etikettet, így igazi esemény lett, amikor 15 évesen nővérével bemutatták az udvarban. Itt több futó viszonyt is lebonyolított, s nemsokára Henrik szeme is megakadt rajta. Az uralkodó előbb nővérével folytatott viszonyt, de arra is volt gondja, hogy megakadályozza Anna tervezett házasságát. A pletyka szerint azért, hogy magának szerezhesse meg, így a lányra már mindenki leendő királynőként nézett. Anna családja javára használta erősödő befolyását, apja Ormond és Wiltshire earlje, bátyja a királyi tanács tagja lett, a királyi kegyből kiesett nővére búsás kegydíjban részesült, ő maga pedig megkapta a Pembroke márkinője rangot, ami saját jogán is főnemessé tette.

Henrik és Anna

Anna a kor fogalmai szerint nem volt szép (alakja túl vékony, haja és bőre túl sötét volt), de kifinomult ízlése révén ő diktálta az udvari divatot, szellemessége és a belőle áradó szexuális vonzerő pedig minden férfit elbűvölt. A királynál aratott sikeréhez azonban nagypolitikai tényezők is hozzájárultak.

VIII. Henrik akkoriban már hosszabb ideje próbálta VII. Kelemen pápát rávenni, hogy semmisítse meg Aragóniai Katalinnal kötött házasságát - nem is annyira esztétikai kifogásai voltak vele szemben, inkább az, hogy képtelen volt életképes fiú utódot világra hozni. A pápa azonban Henrik ősellensége, I. Ferenc francia király nyomására vonakodott a házasság felbontásától, mire Henrik úgy döntött, saját kezébe veszi a dolgot: 1533. január 25-én titokban feleségül vette a már terhes Boleyn Annát. Történelmi esemény volt, több értelemben is: a házasság megkötése, illetve Henrik első házasságának megsemmisítése körüli bonyodalmak vezettek az anglikán egyház megalapításához és e nász gyümölcse lett a későbbi I. Erzsébet, a szűz királynő, aki alatt Anglia nagyhatalommá emelkedett. Májusban a király által kinevezett új érsek formálisan is elválasztotta Katalint és Henriket. A pápa természetesen kiátkozta az uralkodót, de ez őt nem érdekelte különösebben: egyszerűen magát nyilvánította az angliai egyház fejének.

Válás helyett koholt házasságtörés

1533 szeptemberében Anna lánygyermeket szült, ami a vég kezdetét jelentette számára és családja számára. Férje zokon vette, hogy "csak" lánya született, az újdonsült királynét gőgje és arrogáns viselkedése népszerűtlenné tette, egyre szaporodtak ellenségei. Anna fényűző udvart tartott, belső termeibe számos fiatalember volt bejáratos, akikkel életvidám természetének megfelelően gyakran táncolt, flörtölt. A női szépség iránt fogékony Henrik hamar ráunt az állandóságra és újabb viszonyokba bonyolódott, emiatt egyre gyakoribbak lettek a házastársi veszekedések, civakodások. Annát már csak egy fiúgyermek menthette volna meg, de 1534-ben elvetélt, 1536 januárjában pedig egy halva született fiút hozott világra; sorsa ezzel megpecsételődött.

Míg a halál el nem választ...

Henrik el akarta kerülni az újabb kényelmetlen válási procedúrát, ezért kínvallatásokkal kicsikart vallomásokra hivatkozva 1536. május 2-án házasságtörés miatt letartóztattatta feleségét. A vádak között szerepelt öt rendbéli hűtlenkedés (három arisztokratával, egy muzsikussal, sőt saját bátyjával is), utóbbi miatt vérfertőzés, továbbá boszorkányság és összeesküvés a király meggyilkolására. Anna "szeretői" még csak nem is védhették magukat, rövid úton halálra ítélték és lefejezték őket. Annát az ügyében összeült különbíróság - hiába védekezett a vádlott okosan és ékesszólóan - május 17-én bűnösnek találta és halálra ítélte, egyben megfosztotta királynéi címétől, lányát törvénytelennek, házasságát érvénytelennek minősítette.

Anna még azt sem tudhatta, elégetik-e vagy lefejezik, csak másnap közölték vele, hogy tapasztalt francia bakó végzi majd ki. Május 19-én reggel a Tower udvarán hajtotta fejét a pallos alá, s még aznap eltemették. Bár ekkor már messze nem volt népszerű, a feltűnően igazságtalan eljárás miatt a nép körében lázongás kezdődött. A kortársak szerint feltűnően és illetlenül vidám Henriket ez nem zavarta - 11 nappal később elvette harmadik feleségét, Jane Seymourt. A Boleyn család amilyen gyorsan került a hatalom csúcsaira, olyan gyorsan tűnt el onnan: Anna apja, anyja és életben maradt nővére hat éven belül meghalt, a megmaradt rokonok Írországba költöztek.

Halála után Henrik hívei, majd Mária uralkodása alatt a katolikusok gyalázták, ekkor került a köztudatba, hogy hat ujja és nyakán anyajegye volt, ezeket ugyanis a boszorkányokra jellemző külső jegyeknek tartották. Erzsébet uralkodása alatt persze a királynő anyja romantikus hősnővé magasztosult, ilyennek ábrázolja Shakespeare VIII. Henrik című drámája és Donizetti Anna Bolena című operája is. (A címszerepben Maria Callas élete egyik legnagyobb alakítását nyújtotta.) Természetesen a tragikus sorsú királyné életét számos regény, film, színmű és komoly történeti munka taglalja. Tavaly a brit belügyminisztériumnál hivatalosan kezdeményezték a kegyelmet Boleyn Anna számára, de a javaslatot elutasították: az indoklás szerint az idők során az eredeti bizonyítékok megsemmisültek, így az ártatlanság igazolása már nem lehetséges.

(Múlt-kor/MTI-Panoráma - Vladár Tamás, Sajtóadatbank)