Antik szőlőprésre bukkantak a francia Riviérán

Több mint 100 ezer m²-nyi területet vizsgáltak át francia régészek a festõi Antibes-Juan-les-Pins lagúnáinál, a Cote d'Azur-ön. A Nizza és Cannes között fekvõ település, amely az antikvitásban az Antipolis nevet viselte, a kereskedelmi útvonalak egyik csomópontja volt. Az elõkerült leletek fontos információkat adhatnak a tengerpart megmûvelésérõl, és az itt folytatott mezõgazdasági tevékenységrõl.

Az ókori sajtolóüzem

A régészek feltételezése szerint a feltárt téglalap alakú épület már a Krisztus előtti évszázadban is állt. A vastag falakat árkok övezték, ilyen szerkezettel a kutatók még nem találkoztak az Alpes-Maritimes vidékén. Az árkokból számos tárgyat emeltek ki: itáliai és pun amforákat, campaniai kerámiát, különböző származású serlegeket, korsókat és fazekakat.

Az építmény sajátosságát az adja, hogy belsejében két kádból álló medencét alakítottak ki. A maradványok egyértelműen egy ókori sajtolóüzemre utalnak. Ez a típus nem volt ismeretlen a kutatók előtt, mivel hasonlókat gyakran alkalmaztak a gall Narbonne szőlő- és olajfatermesztéséről híres régiójában. A létesítmény környéke más bizonyítékokkal is szolgált az ókori ember mezőgazdasági munkálataival kapcsolatban: az árkok a parcellák határait jelölték, a veteményeknek gödröket ástak, a földet szépen elegyengették.

Gátmaradványok

A Krisztus utáni két évszázadban a rómaiak hatalmas építkezéseket hajtottak végre a lagúnákban. Ennek eredményeként vastag falat emeltek, amelyre 2,5 méter szélességben földet hordtak. Így egy olyan kövekből álló gát jött létre, amely a part védelmét, és a partszakasz megerősítését szolgálta. A lagúna fenekénél a régészek egy olyan kavicsokkal kikövezett részt tártak fel, amelynek szélessége 40, hosszúsága több mint 200 méter. A pontos funkcióját még nem sikerült rekonstruálni, de a későbbi pollen- és faszénmaradványokra is kiterjedő vizsgálatok talán magyarázatot adnak erre az érdekes jelenségre.