Európai uralkodó Magyarországon: kiállítás nyílt Luxemburgi Zsigmondról

2006. március 24. 11:00

A Szépművészeti Múzeum a Zsigmond-kori művészet és kultúra teljességét mutatja be 19 ország mintegy 100 múzeumából, könyvtárából, egyházi kincstárából kölcsönzött 400 műtárgy segítségével.

Korábban

Engel Pál: Luxemburgi Zsigmond (Rubicon 1995/10)

Engel Pál: A főnemesség megerősödése a Zsigmond-korban (Rubicon 1994/10)

Engel Pál: Szakszerű tankönyvek, korszerűtlen történelemtanítás (Rubicon 1995/10)

Történeti sztereotípiákat cáfoló korkép

Zsigmond ábrázolásai a kiállításon

Luxemburgi Zsigmond magyar (1387) és német-római király (1410/11), majd császár (1433) személyének és korának, az uralkodó művészi környezetének teljességéről kaphatunk képet a Szépművészeti Múzeum több mint 350 műalkotást felvonultató Sigismundus - Rex et Imperator kiállításán. A magyar nemzeti gyűjtemények mellett többek között a müncheni Bayerische Staatsbibliothek, a frankfurti Liebieghaus, a londoni British Museum, a párizsi Bibliotheque Nationale, a Louvre, a New York-i Metropolitan Museum, a szebeni Brukenthal Múzeum, a vatikáni Biblioteca Apostolica, a bécsi Kunsthistorisches Museum és az Österreichische Nationalbibliothek gyűjteményéből összeállt kiállítás valódi szenzációja York városának díszkardja, amelyet Zsigmond ajándékozott V. Henrik angol királynak, s azóta most először került el a szigetországból.

Zsigmond színes egyénisége, politikai pályafutása és mecenatúrája mentén olyan kulturális és művészeti jelenségek, alkotások kerülnek bemutatásra, amelyek egészen új megvilágításba állíthatják az uralkodó mentalitását és Közép-Európát mint kulturális régiót.

Chaperot viselő férfi feje a budai szoborleletből

Zsigmond a legszemélyesebb formában kerül elénk: az évszázadok során negatív módon, bosszúállóként ábrázolt, a történetírók által a leggyengébb koronás fők között számon tartott uralkodóról kiderül, számos nyelven beszélt, teológiai ismeretekkel is rendelkezett, amelyekről zsinatokon is számot adott. Elsőrangú diplomataként a tárgyalásokban lelte kedvét, képes volt a legreménytelenebb helyzetekben is a kompromisszumot keresni. Elképzeléseit nagyon gyakran európai célok mozgatták, de elsősorban magyar királynak tekintette magát. Erre utal többek között az is, hogy Váradon helyezték végső nyugalomra, példaképe, Szent László király sírja közelében.

következő oldal 1 / 3