2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Ismeretlen József Attila-kéziratok kerültek elő

2005. december 5. 12:00

Első ízben kerül a nagyközönség elé az a több mint hetven, ritka értéket képviselő József Attila-kézirat, amelyet Bozóki András kulturális miniszter szombaton ajándékozott a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumnak.

A kéziratgyűjtemény - amelyet a száz éve született költő halálának 68. évfordulóján adták át a múzeumnak - olyan írásokat tartalmaz, amelyek József Attila kevéssé közismert értekező életművének részei. A hetvenegy tételnyi, kézzel és írógéppel írott szövegek között vannak irodalmi, esztétikai, továbbá filozófiai és politikai jellegű művek. Az állomány részét képezik különböző tanulmányok, kritikák és bírálatok, ezenkívül töredékek, félbe hagyott gondolatfutamok és teljes írások.

A múzeum szerint rendkívüli esemény, hogy József Attila viszonylag rövid idő alatt keletkezett életművéből - amelyről azt lehetne hinni, hogy valamennyi írott és nyomtatott forrása ismert - ilyen nagy mennyiségű újabb tétel került elő. Az intézmény meggyőződése: nem csak a muzeológusok és kutatók számára ünnep, hogy lehetőség adódott a kéziratok megvételére és közgyűjteménybe juttatására.

Az 1941 és 1986 között lappangott kéziratokat Bozóki András miniszter és Székely Gábor, a Szerencsejáték Rt. vezérigazgatója adta át jelképesen Csorba Csillának, a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatójának. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) negyven, a Szerencsejáték Rt. kilencmillió forintot fordított arra, hogy a kéziratokat megvásárolja egy magángyűjtőtől.

Magyarországon a Petőfi Irodalmi Múzeumban található a legnagyobb, József Attilához kötődő kézirat-, dokumentum, továbbá könyv- és fotóegyüttes, egyebek mellett a költő 500 versének, 10 önvallomásának és 340 levelének kéziratát, valamint 80 fényképét őrzik. A prózai írások száma viszont eddig elenyésző volt, az új kéziratok ezért különös értékűek; a tanároknak, diákoknak és olvasóknak is árnyaltabb képet közvetíthetnek a poétáról. Az 1954-ben alakult múzeumnak a József Attila-hagyaték gondozójaként egy ideig Szántó Judit, a költő élettársa is munkatársa volt.

Koncz Erika, az NKÖM helyettes államtitkára elmondta: a kéziratokat eladó műgyűjtő kifejezett kérése volt, hogy a nevét ne hozzák nyilvánosságra. A tárca csaknem tíz éven át alkudozott a vásárlás ügyében. Az egyedi dokumentumok értékét a szakértők 60-70 millió forintra becsülték, a névtelenségbe burkolózó gyűjtő az egy összegben történő fizetés fejében tett engedményt. Annyit lehet tudni, hogy a kéziratok Budapestről származnak, a magángyűjtő nem a költő hozzátartozója, személyesen nem is ismerte.

(Múlt-kor/MTI)

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár