Amerika fatális tévedésből kapta nevét

1507. április 25-én adta ki a német Martin Waldseemüller freiburgi térképész az új világtérképet, amelyen első alkalommal szerepelt az "America" név a mai Brazília helyén szereplő földrészlet jelölésére. Waldseemüller az újonnan felfedezett kontinenst Amerigo Vespucci-ról, a felfedezőről és tengerészről nevezte el, aki írásaival, úti beszámolóival évtizedeken át alakította a kontinensről alkotott képet.

Martin Waldseemüller térképéből egyetlen példány maradt fenn, ezt az Egyesült Államok kongresszusának washingtoni könyvtárában őrzik. Amikor fél évezreddel ezelőtt megjelent a térkép, mellékletként egy kis glóbusztérképet is adtak hozzá. A nyomtatott darabokat ki lehetett vágni, és egy fagolyóra ragasztani, ezzel máris készen volt a glóbusz.

A vásárló ezen kívül kapott egy összefoglalót is a felfedezések koráról. Ebben magyarázta meg Waldseemüller, és kollégája Matthias Ringmann az új kontinens névválasztását. "Egy másik, a negyedik földrészt Amerigo Vespucci fedezte fel. Nem tudom, hogy milyen jogon szólalhatna fel bárki is az ellen, hogy ezt a földrészt ne a felfedezőjéről, a találékony és bölcs férfiúról nevezzük el Amerigo-nak, vagy America-nak, ha már Európa és Ázsia is női neveket kapott."

Az Amerika név igen hamar elterjedt, és átvette a flandriai Gerhard Mercator is, akinek 1569-ben jelent meg a világtérképe. Vespucci, a firenzei üzletember (1451-1512), szerencséjét a könyvnyomtatás hozta meg, ennek révén váltak írásai szabályos bestselleré. Rendkívüli elbeszélőkészségével a végtelenségig hangsúlyozta, hogy az Újvilág csak maga az édenkeret lehet. Ugyanakkor a "vademberek" leírásával mintegy megalapozta a kegyetlenkedéseket, az európai hódítást.

(Múlt-kor/MTI-Panoráma)