Megfejtetlen maradt a kéroszi márványok titka

A Kéroszi kincsként számon tartott, közel 1500 darab márványszobor egykori funkciója ma is ismeretlen a tudósok előtt. Rejtély például, hogy a többségében meztelen női alakot ábrázoló, 5 cm-től 1,5 méterig terjedő, hosszúkás figurák mindegyike miért törött, és, hogy a törésvonalak a testnek miért mindig ugyanazon a néhány pontján (a medencénél, vagy a mellkasnál) ismétlődnek. A helyszínen dolgozó görög és brit régészcsoport jelentésében az áll, hogy a figurák eleve darabokban kerültek `végső nyughelyükre`, tehát a rongálás nem az újkori illegális ásatások és csempészkereskedelem eredménye. A leletek kérdéses szerepe azonban nem csökkenti az értéküket.

A klasszikus görög művészet szakértői sokáig semmibe vették, lenézték, gyakorlatilag barbár népek primitív alkotásainak tekintették a Kikládok lakóinak művészetét, mely az i.e. 3200-2000 között élte fénykorát. De a legutóbbi ásatások tükrében ez a negatív attitűd kezd jelentősen átértékelődni. Eszerint Kérosz szigete egy különleges, több napig tartó rituális vándorlás végállomása lehetett, s egyben Görögország legősibb szertartási központja.

Az égei szigetvilág számos pontjának lakossága, köztük Naxosz, Szirosz és a görög szárazföld korabeli lakói is eljuttatták ide a feltehetően vallási célt szolgáló, összetört márványfigurákat, melyeket végül Kéroszon temettek el. Mivel a területen emberi fogak maradványa nem került elő, így kizárható, hogy a sziget kultikus temetkezéseknek adott volna otthont.

Az egyre izgalmasabb kérdésekre a kutatók a jövő évi ásatásoktól várnak pontos választ. Céljuk egy kéroszi szentély és a közeli Daszkalio szigetén feltételezhetően jelen lévő bronzkori település feltárása.