Hazaérkeztek a sárospataki könyvek

Változó számok

A könyvtár 1531-ben jött létre, amikor I. Rákóczi György megalapította a református Alma Matert. A XVII. században már Magyarország leghíresebb könyvgyűjteményével rendelkezett, s a két világháború között nagykönyvtárként működött, több mint százezer kötetet őrzött. Ma csaknem 500 ezres állománnyal bír. Az egyházi tulajdonban lévő gyűjteményben felbecsülhetetlen értékű darabok találhatók: kódextöredékek, ősnyomtatványok (a XV. században, a könyvnyomtatás kezdetekor nyomtatott könyvek) és unikális kiadványok a teológia, filozófia és más társadalomtudományok köréből.

A II. világháború előtt a gyűjtemény legértékesebb részét - mintegy 170 (más források szerint 172) kötetnyi ősnyomtatványt, kéziratot és dokumentumot - biztonsági okokból 1938-ban Budapesten, a Nemzeti Bank és más bankok, takarékpénztárak széfjében helyezték el. 1945-ben a szovjet csapatok a kiadványokat magukkal vitték (hivatalos moszkvai álláspont szerint a németek vitték el 1944-ben, s Berlin közelében találtak rá), s azok a Nyizsnyij Novgorod-i (korábban Gorkij) Művészeti Múzeumba, majd 1960-ban a városi könyvtárba kerültek. Ez utóbbira csak harminc év múlva, feldolgozásukkor derült fény (minden könyvben benne van a pataki könyvtár pecsétje, s azok máig szerepelnek a nagykönyvtári katalógusban is).

A két ország között diplomáciai tárgyalássorozat indult az 1907-es, illetve 1954-es hágai egyezmény restitúciós elvei alapján: "a háborúk során eltulajdonított kulturális javak visszaszerezhetők és visszaszerzendők", vagyis azok nem minősülnek hadizsákmánynak. 1992-ben Borisz Jelcin orosz elnök és Antall József kormányfő Budapesten megállapodást írt alá ez ügyben s 1993-ban megalakult a magyar-orosz restitúciós bizottság. Az orosz restitúciós törvény (nemzetközi jogba ütköző kitételei miatt) évekig járta a törvényhozás útvesztőit, míg végül 2000-ben Vlagyimir Putyin elnök aláírta a már többször átszerkesztett dokumentumot. Ettől fogva komoly esély volt arra, hogy az értékek visszakerüljenek, hiszen a jogszabály lehetőséget adott az egyház és a nácizmus üldözöttei tulajdonainak visszaszolgáltatására.

Tavaly szeptemberig a pataki könyvtár pecsétje alapján összesen - hivatalosan - 135 sárospataki kötetet azonosítottak az orosz könyvtárban, ebből 96 latin, 33 magyar és 6 német nyelvű. Több mint hatvan százalékuk imádságoskönyv, a többi orvosi, jogi, történeti és útleíró mű - közöttük 22 ősnyomtatvány. Magyar kutatók az 1990-es években 146 kötetet azonosítottak Nyizsnyij Novgorodban. A kötetek visszaadásáról szóló törvény első változatában még 134 kötet szerepelt, de a véglegesen elfogadott szövegből a számot törölték. A könyvtár igazgatónője közben jelezte, hogy egy 135. kötetben is megtalálták a sárospataki pecsétet. Végül pedig 136 kötet került a ládákba, miután még egy kötet előkerült a Nyizsnyij Novgorod-i regionális képzőművészeti múzeumból.

1. Hazatérés 60 év után
2. Változó számok
3. Kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

1. világháború

• A háború legfiatalabb katonája is küzdött a somme-i csatában
• Ördögként és szentként is emlegették a cári család kegyébe férkőző Raszputyint
• Az első világháború végén még a fegyverszünet aláírását követően is folytak harcok
• Előnytelen békét eredményezett Oroszország számára a bolsevik hatalomátvétel
• Máig számos rejtély övezi a sandringhami zászólalj eltűnését
• A méhek támadása is hozzájárult a britek tangai vereségéhez