Állandó betegeskedése ellenére sorra alapította a kolostorokat Ávilai Szent Teréz

Teresa Sánchez de Cepeda Dávila y Ahumada néven látta meg a napvilágot ávilai nemesi családban. Nagyapja még moriszkó (a katolikus hitre áttért arab) volt, de apja már buzgó katolikus, aki lányába is átplántálta hitét. A kedves és vidám lány sok könyvet olvasott, s néha olyan szertelenségről tett tanúságot, hogy apja tizenhat évesen kolostorba küldte. Amikor választania kellett a házasság és a vallás között, hosszas vívódás után az utóbbit választotta, és belépett a kármeliták kolostorába. Olyan elszántan kereste az üdvösséget, hogy a megerőltetéstől testileg is, lelkileg is összeomlott. Négy napig életjeleket sem adott, már a sírját is megásták, s bár végül magához tért, egészsége élete végéig gyönge maradt.

A következő csaknem két évtized eseménytelenül telt a kolostorban, de amikor harminckilenc éves lett, egy látomása a pokolról és Szent Ágoston olvasása misztikus magasságokba emelte belső életét: Isten valósága elemi erővel tört rá, egyszerre érzett mérhetetlen kínt és gyönyört. Egyik látomásában egy szeráf az isteni szeretet tüzes lándzsájával döfte át a szívét, ezt a jelenetet ábrázolja az egyik legismertebb barokk szobor, Bernini római Santa Maria della Vittoria-templomban látható Szent Teréz extázisa című alkotása. Önéletrajza szerint a vallásos elragadtatások pillanatában nem tudta megakadályozni, hogy felemelkedjen a földről, bár alázatból küzdött ellene. Rendtársai közül többen azzal vádolták, hogy látomásai nem Istentől, hanem az ördögtől származnak, de az egyházon belül nagy tekintélyű pártfogói akadtak, akik kiálltak misztikájának hiteles volta mellett.

Teréz az evangéliumi szegénység és szigorúság szellemében fáradozott a kármelita rend megújításán. IV. Piusz pápa engedélyével, pénz nélkül fogott az első sarutlan (reformált) kármelita kolostor építéséhez, amely 1562-ben nyílt meg. Nevet is változtatott: ettől kezdve Jézusról nevezett Teréz nővérnek szólították. Egyik kolostort a másik után alapította, követőinek száma egyre nőtt, emiatt a kármeliták sarus ágának vezetése támadást indított ellene. A rend generálisa 1575-ben kiközösítette a sarutlan kármelitákat, az új alapításokat feloszlatta, Terézt száműzték. A rend két irányzata évekig küzdött egymással, végül II. Fülöp király közbenjárására egy pápai dekrétum a sarutlan kármelitákat önálló renddé tette. Ezután sorra alakultak a Teréz által alapított kolostorok (17 női és 15 férfi), sokan csatlakoztak rendjéhez.

Harcos természet volt. "Soha nem fognak meggyőzni valamiről, ha a lelkiismeretemmel ellenkezik, még ha az egész világ vonul is fel ellenem!" - jelentette ki. Vérmérséklete és diplomáciai érzéke mindig átsegítette a nehézségeken. Kolostorai építését maga irányította, számos nővérnek ő maga varrta a szerzetesi habitust. Mindig derűs volt, egyik mondása így hangzik: "Jobban félnék egy savanyú apácától, mint egy sereg gonosz lélektől." Majdnem egész életében beteges volt, de ha a kolostorok ügye megkívánta, habozás nélkül útra kelt. A sok munka megviselte, életének hatvannyolcadik évében, 1582. október 4-ről 5-re virradó éjszaka meghalt az általa alapított Alba de Torres-i kolostorban. Itt temették el, szíve ma is épségben látható. Halálának napja egybeesett a Gergely-féle naptárreform bevezetésével, amikor a naptárból tíz nap kiesett, így az évforduló a következő évben már október 15-re esett, ünnepét is ezen a napon tartják.

Önéletrajza a lelki történésekbe is bepillantást enged. A tökéletesség útja című műve a szerzetes nővéreket vezeti be az aszketika világába. Legjelentősebb munkájában, A belső várkastélyban a lélek Szentháromsághoz vezető útját írja le, mintegy összefoglalva misztikus élményeit. Számos kiváló vers, bibliai kommentár, levél is maradt utána. Terézt 1614-ben V. Pál pápa avatta boldoggá, nyolc évvel később, 1622-ben XV. Gergely pápa emelte az egyház szentjeinek sorába. 1970-ben VI. Pál pápa egyháztanítónak nyilvánította, e megtiszteltetésben rajta kívül csak Sziénai Szent Katalin és Lisieux-i Szent Teréz részesült a szent életű nők közül. Szent Teréz a spanyol katolikus írók, a spanyol hadsereg és hadbiztosság, valamint a fejfájástól szenvedők védőszentje. Budapesten, a Terézvárosban plébániatemplom viseli a nevét.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­nyár
Múlt-kor magazin 2015

• Az amerikai elnökök rettegett ellensége: a "húszéves átok"
• Különös kapcsolatban állt az égiekkel "Erdély Gödöllője"
• „A halál oka ismeretlen” - rejtélyes halálesetek a szocializmus évtizedeiből
• Aki egy ültő helyében száz kisfröccsöt is megivott
• Különös halálesetek a tudomány és a művészet világából
• Férfiaktok és romantikus novellák - hét diktátor furcsa hobbival
• Mit keresett Buffalo Bill Magyarországon?
• Ami kenterbe veri a Trónok harcát: Árpád-házi rémhistóriák
• Az athéni, akinek a fejére esett egy teknős