Magyar és külföldi múzeumok is hálásak lehettek a magyar műgyűjtők tevékenységéért

Ifj. Andrássy Gyula

Az eleve a magyar történelem egyik legismertebb alakjának számító apjának árnyékában élt, ám ennek ellenére a Monarchia utolsó közös külügyminisztereként fontos szerepet betöltő ifj. Andrássy Gyula (1860–1929) jelentős szerepet játszott a hazai képzőművészeti élet megszervezésében is.

A neves Andrássy-magángyűjtemény bővítése mellett mindkét nagy szakmai szervezet, az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat és a Nemzeti Szalon elnöke is volt különböző időszakokban. A hatalmas családi műgyűjteményt rendszerezte és méltó környezetben helyezte el.

Ifj. Gyula, családi becenevén „Dönci” gyűjtőszenvedélye átfogta a festészet teljes addigi történetét, a reneszánsztól a posztimpresszionistákig sokféle műalkotást vásárolt – ő volt az első hazánkban, aki a francia impresszionisták műveit gyűjtötte és népszerűsítette.

Sajnálatos módon az egykor nagy hírű Andrássy-gyűjtemény mára teljességgel szétszóródott, a folyamat szinte rögtön a volt külügyminiszter halálával elindult: az anyagilag rosszul álló örökösök 1930. decemberében két aukciót is tartottak a Műcsarnokban, ahol 184 festmény, összesen 347 tétel cserélt gazdát.

Nemes Marcell

Jánoshalmi Nemes Marcell (1866–1930) neve talán keveseknek cseng ismerősen a műgyűjtés történetének szakavatott ismerőin kívül, ám a dualizmus korának sikeres bányavállalkozója már életében legendává vált műgyűjtői és mecénási tevékenységével.

A legértékesebb műtárgyak felkutatása és megvásárlása mellett bőséggel adományozott belőlük közgyűjteményeknek is, a hazai Szépművészeti Múzeumtól a madridi Pradónak és a párizsi Louvre-nak is.

A leghíresebb ezek közül talán Mányoki Ádám mára közismert portréja II. Rákóczi Ferencről, amelyet 1925-ben ajándékozott a Szépművészetinek (ma a Nemzeti Galériában látható), de tőle kapta meg a hazai múzeum El Greco Bűnbánó Magdolnáját is. Nemes befolyása egész Európára kiterjedt – 1920-ban Münchenbe tette át székhelyét, itt és Párizsban is számos nagy érdeklődésre számot tartó művészeti árverést rendezett. Ösztöndíjjal támogatta a fiatal magyar művészeket a bécsi, müncheni és párizsi tapasztalatszerzésben.

Kohner Adolf

Szászbereki báró Kohner Adolf (1866–1937) a dualizmus korszakának egyik legeklektikusabb személyisége volt: Berlinben kémiából szerzett doktori címet, saját kereskedőcégével átvette a nagybátyja, Zsigmond által alapított magánbankházat, aminek köszönhetően az ország egyik legnagyobb kereskedelmi hitelezőjévé vált – mindemellett pedig értő műgyűjtőként és odaadó mecénásként támogatta a művészeket, ő volt a Szolnoki Művésztelep egyik alapítója is.

Saját gyűjteményében a hangsúlyt az impresszionistákra és a posztimpresszionistákra helyezte, Goyától Delacroix-n át Monet, Renoir és Cezanne művein át Bonnard-ig és Puys-ig széles körben vásárolt.

A magyar alkotók közül gyűjtötte Mészöly, Munkácsy, Paál és Szinyei festményeit – utóbbi Pacsirtáját a Szépművészetinek ajándékozta. Miután 1933-ban tönkrement, kénytelen volt elárverezni gyűjteményét.

A művészet motorjai

Bár ritkán kerülnek a műkedvelők figyelmének középpontjába, a mecénások napjainkban is fontos szerepet játszanak nemcsak a tehetséges alkotók életművének kiteljesedésében, de az elmúlt korok jeles műveinek megőrzésében is: gondoljunk csak Pákh Imre üzletemberre, aki Munkácsy Mihály számos festményének hazatérését és magyar múzeumokban történő kiállítását segítette elő, és alapítványával fiatal művészeket is támogat.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek