Azonosították a mikrobák szerepét a régészeti maradványok lebomlásában

A Hege Ingjerd Hollund és Damla Kaptan vezette kutatócsoport 11. és 19. század közötti, délnyugat-norvégiai temetőkből származó régészeti csontmaradványokat vizsgált. Az eltemetettek egy részét eredetileg a szabad ég alatt, másokat zárt térben, például templomhajók alatti kriptákban helyezték végső nyugalomra. A szakemberek a mikroszkópos vizsgálatokat ősi DNS-elemzéssel kombinálták, hogy feltérképezzék a csontokban található mikroorganizmusokat.

Eredményeik rámutattak, hogy az erősen lebomlott, a mérsékelten károsodott és a kiválóan konzerválódott csontvázak biológiailag teljesen eltérő mikrobiális közösségeknek adnak otthont, a bomlás mértéke pedig szorosan összefügg a temetkezés helyszínével és idejével.

Az elemzések kimutatták, hogy a diverzitás jóval magasabb a frissebb, a zárt térben eltemetett és a jó állapotban fennmaradt csontokban, mivel ezek több tápanyagot és intakt szerkezetet biztosítanak a mikrobák számára. A mérsékelten lebomlott leleteknél a Lysobacter, míg a jó állapotúaknál a Streptomyces nemzetséghez tartozó baktériumok jelenléte volt a meghatározó.

Utóbbiakról, valamint a Streptosporangium nemzetségről a biológusok már korábban megállapították, hogy kollagénbontó enzimeket termelnek. Bár a csontok bomlását okozó baktériumok által fúrt mikroszkopikus járatokat a kutatók évtizedek óta megfigyelték, ez az első eset, hogy a genetikai azonosítás révén sikerült pontosan megnevezni a folyamat feltételezhető okozóit.

A mikrobiális csontlebomlás, mint régészeti jelenség, az 1800-as évek óta ismert a tudomány számára, ám a pontos biológiai mechanizmusok és a felelős mikroorganizmusok kiléte egészen mostanáig jórészt feltáratlan maradt. A középkori és kora újkori temetkezési szokások – mint a templomon belüli, elithez köthető sírhelyek, szemben a külső, az időjárás viszontagságainak jobban kitett köztemetőkkel – jelentősen befolyásolták a leletek mikrokörnyezetét.

Az új kutatás mérföldkőnek számít a tafonómia (a szerves maradványok fosszilizálódásával és lebomlásával foglalkozó tudományág) területén, mivel bizonyítja, hogy a csontok biológiailag évszázadokkal a temetés után sem válnak inaktívvá. A rejtett mikrobiális folyamatok megértése a jövőben nemcsak a múltbeli populációk életmódjának és temetkezési kultúrájának pontosabb rekonstruálását teszi lehetővé, hanem a felbecsülhetetlen értékű antropológiai örökség hatékonyabb múzeumi megóvásához is kulcsfontosságú támpontokat nyújt.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Őskor

• Orrszarvúfogakat használtak szerszámként a neandervölgyiek
• Ősi bánya bizonyítja a kínai bronzkor önálló fejlődését
• Feltárták Stonehenge ötezer éves prototípusát
• DNS-vizsgálatokkal igazolták az 5500 évvel ezelőtti szibériai pestisjárványt
• Kemencébe temetett kőkori férfit találtak a németországi Gerstewitz határában
• Ma is aktív a gyenyiszovai ember genetikai öröksége