Aznap: 1931. szeptember 13.

2019. szeptember 13.-Múlt-kor

1931. szeptember 13-án, vasárnap a legkülönfélébb hírek foglalkoztatták a sajtót: a lapok tiltakoztak a magyar kormány terjedelmüket hirtelen korlátozó intézkedése ellen, több különös jogi ügyről számoltak be, de drámai gyilkosság és ausztriai puccskísérlet, baszkföldi zavargás is szerepelt a hírekben. A nap legfontosabb híre azonban valósággal megbénította az országot.

Heimwehr

„Öt év után jelentkezett a gyilkos, aki helyett mást ítéltek életfogytiglani fegyházra”

Az Esti Kurír beszámolója:
„Nem mindennapos, regényes eset foglalkoztatja napok óta Szombathely lakosságát. Az ügy főszereplője Lakatos Ferenc marhahajcsár, aki életfogytiglani fegyházbüntetését tölti a sopronkőhidai börtönben. Lakatost még 1926 augusztusában fogták el, mikor is a nyomozás adatai szerint kegyetlen módon meggyilkolta Mayer József gazdag sopronkövesdi vendéglőst, akinek megcsonkított holttestét aztán a vépi erdő sűrűjében találták meg.”

„Mayer Sopronból Szombathelyre jövet a vonaton megismerkedett Lakatos Ferenccel,
aki rábeszélte arra, hogy vegyen magához nagyobb összeget, mert a vépi uradalomban olcsón lehetne marhát vásárolni. Mayer leszállt a vonatról, hazament, magához vett harmincmillió koronát és azután eltűnt.”

„A csendőri nyomozás során rövidesen megtalálták Mayer József felismerhetetlenségig szétroncsolt holttestét, amiből nyilván látszott, hogy rablógyilkosság történt, miután a pénztárca sem volt már Mayer József zsebében.”

„Két nappal később megkerült Lakatos is, aki eszméletlenségig részeg állapotban hevert az országúton, amikor a csendőrök elfogták. Néhány napig tartó vallatás után Lakatos beismerte, hogy ő ölte meg Mayert és már napokkal előbb készült a gyilkosságra. Ilyen előzmények után került az ügy a szombathelyi törvényszék elé, ahol nagy meglepetésre Lakatos korábbi beismerő vallomását visszavonta, miután vallomása szerint őt a csendőrök erőszakkal kényszerítették a beismerő vallomásra. Az izgalmas tárgyaláson a törvényszék bizonyítottnak vette Lakatos bűnösségét és tagadása ellenére életfogytiglani fegyházra ítélte. Ezt az ítéletet a Tábla és a Kúria is jóváhagyta.”

„Lakatos, aki már öt éve raboskodik a sopronkőhidai fegyházban, többször kért perújítást ügyében, de a bíróság ezt mindig elutasította. Néhány nappal ezelőtt azután váratlan fordulat történt. Lakatos Ferenc ugyanis levelet kapott Burgenlandból, amelyen a névtelen levélíró beismeri, hogy ő követte el annakidején a bestiális rablógyilkosságot, de mind a mai napig nem mert jelentkezni, mert fél a kötéltől. Bocsánatot kér Lakatostól, hogy helyette ő szenved, de nem tud másképp tenni.”

„Lakatos e levél alapján és több alibitanúra való hivatkozással újabb perújítási kérelemmel fordult a törvényszékhez, ahol máris elrendelték a vizsgálat kiegészítését és több tanú kihallgatását. A vizsgálattal egyidejűén a burgenlandi csendőrség is megindította a nyomozást a névtelen levélíró személyazonosságának megállapítására.”

„Röpülőkatasztrófák – Két német pilóta óceánröpülése.”

A Népszava híre:
„A hamburgi Fulhsbüttel röpülőtéren vasárnap vitorlázó röpülőverseny volt, amelynek befejezése után súlyos szerencsétlenség történt. Hét óra tájban Korff pilóta a hamburgi röpülőegylet sportröpülőgépén fölszállott egy utassal, Bruhn szabómesterrel. Harmincöt méter magasságban a pilóta túlságosan merészen kanyarodott és lezuhant. Az utas nyomban meghalt, később a pilóta is belehalt sérüléseibe.”

„Moszkvából jelentik – Az orosz légi haderők főfölügyelőjét halálos katasztrófa érte. A vörös röpülőtábornok ellenőrző útra ment hadsegédje kíséretében s a röpülőgép, amelyen ültek, útközben eddig még ismeretlen okból lezuhant. A tábornok és hadsegéde szörnyethaltak.”

„Londontól délre, Leith Hill fölött egy katonai léghajó lezuhant. Egy röpülőhadnagy és két hadnagy szörnyethaltak.”

„Három újságíró, akik Brit-Honduras vidékének katasztrófájáról készítettek fényképfölvételeket és légi úton indultak haza, lezuhantak és életüket vesztették.”

„Lisszabonból jelentik: A „W. 33.” számú Junkers-gép vasárnap elindult az Atlantióceán átröpülésére. Hárman startoltak a vakmerő vállalkozásra: Rody és Johansen német pilóták, valamint egy Geiga nevű dúsgazdag portugál milliomos, aki 2000 dollárt fizetett, hogy résztvehessen az óceánröpülésben. A pilóták az Azori-szigetek felé vették irányukat, de nem szállnak le a szigetek egyikén sem, hanem közbenső leszállás nélkül folytatják útjukat Newyorkba.”

„Izgalom a sajtóban a lapok terjedelmét korlátozó rendelet miatt”

Az Esti Kurír tudósítása:
„A kormány a hivatalos lap vasárnapi számában általános meglepetésre rendeletet lett közzé a rotációs és íves nyomópapíron előállított időszaki lapok terjedelmének korlátozásáról. A rendelet arról intézkedik, hogy ezentúl a rotációs papíron megjelenő napilapok heti oldal terjedelme 66 százalékra redukálandó.”

„A napilapok nem mélynyomású mellékletének oldalterjedelme 50 százalékkal csökkentendő és csupán a rádióműsort tartalmazó mellékletek nem esnek korlátozás alá. Változatlanul meghagyta a rendelet a mélynyomású mellékletek terjedelmét.”

„A kormánynak ez a rendelete érthető megdöbbenést keltett a sajtó körében, mert a napilapokat és az újságírótestületi intézményeket meg sem kérdezték s a kormány készülő tervéről egyáltalában nem tájékoztatták. Így egyáltalában érthetetlen, hogy a kormányt milyen tényezők informálták a lapkorlátozásokra vonatkozóan, ami különben ki is tűnik a rendelet szövegezéséből.”

„A kormány rendelete teljesen értelmetlen. A rendelet 66 százalékra redukálja a lapok terjedelmét az augusztus 31-ét követő hét folyamán megjelent lapterjedelem alapján. Technikailag is érthetetlen a 66 százalékra való redukció, miután így a lapok terjedelmére nézve nehéz megfelelő beosztást találni, de érthetetlen azért is, mert olyan méretű redukcióról van sző, amit a közvélemény tájékoztatása nem bír el.”

„A rendelet nem tesz megkülönböztetést a különböző kategóriájú lapok között, úgy hogy az olvasóközönséget a nagy publicitású lapok egy része ilyen körülmények között egyáltalában nem tudja kiszolgálni. A valutáris viszonyok bizonyos korlátozást talán szükségessé tettek, de a kormánynak először meg kellett volna tárgyalni a korlátozásra vonatkozó tervét a lapokkal és így módjában lett volna olyan rendelkezéseket tenni, amelyek a hírszolgálat veszélyeztetése nélkül is megoldották volna a problémát.”

Így azonban egy tarthatatlan és szerencsétlen rendelet látott napvilágot, amely nem tartható fenn és amelyet haladéktalanul vissza kell vonni. A kormány a mai viszonyok között fokozottabb mértékben köteles gondoskodni arról, hogy a sajtó teljesíthesse hivatását. A kormány rendelete azonban éppen ezt a célt korlátozza és teszi lehetetlenné.”

„A kormány puccszerűen elhatározott intézkedése a lapok terjedelmének korlátozása ügyében az egész sajtóban érthető izgalmat váltott ki. A sajtó egzisztenciáját veszélyeztető intézkedés ellen akcióba lép az egész sajtó, a nyomdaipar és a munkásság.”

„Hogy mennyire hozzáértés nélkül történt á korlátozás elrendelése, mi sem bizonyítja jobban, hogy például nem korlátozta a rendelet a mélynyomású mellékletek terjedelmét, viszont korlátozta még azoknak a lapoknak a terjedelmet is, amelyek nem rotációs papíron, tehát magyar gyárban készült papíron jelennek meg. Ezzel az intézkedéssel tehát a hazai papíriparnak is kárt okozott a kormány. Éppen ezért reméljük, hogy a kormány ezt az elhibázott rendeletet sürgősen megváltoztatja.”

„A Magyarországi Grafikai és Rokoniparosok Főnökegyesülete, a nyomdászipartestület és a nyomdászszakszervezet közös beadványban kérik a miniszterelnöktől a rendelet hatályon kívül helyezését, mert az a nyomdaipar katasztrófáját jelenti.”

„A baszk elszakadási mozgalom zavargásokra vezetett Bilbaóban”

A Népszava tudósítása:
„Bilbaóban vasárnap baszk forradalom volt. Többszáz főnyi diáktömeg vonult föl a város utcáin és kikiáltotta az önálló baszk köztársaságot. A rendőrség azonnal fölvonult a szeparatisták ellen, akik kőzáporral fogadták a karhatalmat. A rendőrök sortűzzel válaszoltak. Az egyik golyó megölt egy 18 éves szeparatistát, többen súlyosan megsebesültek. A rendőrség egy óra leforgása alatt helyreállította a rendet és nyugalmat. Szevillából vakmerő bombamerényletet jelentenek. Ismeretlen tettesek bombát dobtak a telefonközpont palotájába. A robbanás nagy anyagi kárt okozott; halottak és sebesültek azonban nincsenek.”


„Lelőtte hűtlen szerelmesét – Halálos féltékenységi dráma a Czobor uccában”

A Friss Újság híre:
„Halálosvégű szerelmi dráma játszódott le vasárnap este 10 órakor a Czobor ucca 17-b. számú ház egyik lakásában. Németh Lajos 48 éves főszerelő puskával agyonlőtte szerelmesét, Sápi Mária 22 éves jászberényi leányt. A fő- kapitányságon Németh Lajos a következőket mondotta:”

„– Néhány héttel ezelőtt ismerkedtem meg Sápi Máriával. Vasárnap reggel Sápi Mária elment hazulról és csak délután jött vissza. Megkérdeztem, hol volt.”

„– Nézd, Lajos, – felelte Mária, – én elmegyek, mert nem tudlak megszokni és nem tudom elfelejteni előbbi szerelmesemet. Inkább most megyek el, mint később.”

„– Ez a vallomás rendkívül elkeserített, elvesztettem a fejemet, az éléskamrába rohantam és magamhoz vettem Mannlicher-puskámat. Mária a konyhában csomagolta ruháit. Megálltam az ajtóban, ráemeltem a puskát és elsütöttem…”

„A rendőrség letartóztatta.”

„Gandhi kalandjai az angol finánccal és Miss Slade borotvált koponyája”

A Magyarország londoni tudósítása:
„Gandhinak már a partralépés pillanatában érdekes szóváltása volt a kötelességét teljesítő vámtiszttel, aki feltette a szokásos kérdéseket a hindu népvezérnek:”
„– Hozott magával cigarettát, szivart, alkoholt, lőfegyvert, vagy kábítószert?”
„Oh nem, – felelte a Mahatma. – Sem a dohányzás, sem az ital, sem a kábítószerek nem férnek össze programommal. Ami pedig a lőfegyvert illeti, használata egyenes ellentétben áll ezzel, amely, mint tálán ön is tudja, »a békés kiszorítás« programja.”

„A vámtiszt ezután Miss Sladehez, a. Mahatma kísérőjéhez fordult, aki hat évvel ezelőtt, midőn a Mahatma tanítványa lett, elhagyta angol nevét és felvette helyette a hindu hangzású Milaraben nevet. Útlevele azonban természetesen hivatalos nevét tünteti fel.”
„– Ön pedig Miss Slade! – kérdezte tőle a vámtiszt.
„– Nem vagyok az, – felelte a tanítvány. – Miss Slade hat évvel ezelőtt meghalt, ugyanakkor, amikor megszületett Milaraben, a Mahatma tanítványa.”
„– Angol alattvaló?”
„– Nem vagyok senkinek alattvalója, Mahatma Gandhin kívül, akit atyámnak tekintek. Neki van egyedül fennhatósága felettem.”

A vámtiszt pillanatig tanácstalanul áll, majd, látva Milaraben fehér apácaszerű öltözetét, borotvált koponyáját és szandáljait, vállat vont és minden további nélkül átengedte a társaságot a hajóhídon.”

„Gandhi az elmúlt éjjelen egy londoni szállóban megbeszélést folytatott MacDonalddal. Gandhi ismertette a miniszterelnök előtt az indiai nacionalisták álláspontját. Vasárnap este Gandhi a lakásáról rádióelőadást tartott az amerikai állomások számára, melynek során felszólította az amerikai népet, hogy támogassa az indiai szabadságmozgalmat.”


„Ítéletidő Temesvárott – A szélvihar a Tiszán felborított egy hajót”

A Nemzeti Újság beszámolója:
Vasárnap délután borzalmas vihar tombolt Temesvár felett, amely rombadöntötte az erzsébetvárosi lőporgyárat s a Lloyd-palota, a Politechnikum és a postaépület tetejét az utcára dobta. Két óra hosszat leírhatatlan pánik uralkodott a városban. A példátlan viharnak több halálos áldozata és száznál több sebesültje van. Az anyagi kár óriási. A távíró- és telefonösszeköttetés teljesen megszakadt. Ugyancsak hatalmas orkánt jelentenek Belgrádból is ahol számos emberélet áldozatul esett a viharnak. Óbecse és Újbecse között a vihar felborított a Tiszán egy hajót, amely pillanatok alatt elsüllyedt. Tízen a hullámokba vesztek. Szlovéniában a nagy felhőszakadások árvizet idéztek elő.”


„Egy 20 éves válóper és egy 16 éves gyerek furcsa bonyodalmai”

Az Esti Kurír tudósítása Szombathelyről:
„Ritka érdekességi perben hoz ítéletet a napokban a bíróság. A per csaknem 20 évre nyúlik vissza: 1912-ben egy szegény iparosember kivándorolt Amerikába.”

„A feleség viszont, aki mellesleg megjegyezve szép arcú és nagyon csinos, beállt szobalánynak egy dúsgazdag vasmegyei földbirtokoshoz, aki egy szombathelyi állami hivatalnak is magasrangú főnöke. 1914-ben az asszony hűtlen elhagyás címén a házasság felbontását kérte, azonban a pártfogó ügyvéd ugyanebben az évben hadbavonult és az eljárás csak a háború befejezése után folytatódott.”

„1917-ben az asszonynak gyereke született, akit szabályszerűen be is jelentett. Minthogy azonban házassága még érvényben volt, s csak 1928-ban mondták ki benne a válást, az anyakönyvben a férj szerepel törvényes apaként.”

„A természetes apa mindezek ellenére fizette a tartásdíjat egészen 1930-ban bekövetkezett haláláig. 1930-ban megszakadt a tartásdíj fizetése, mire az anya az örökösöket perrel támadta meg. A bíróság igazoltnak is látta, hogy a gyermek apja az elhunyt és ennek alapján kötelezte örököseit a tartásdíj fizetésére.”

„Az örökösök most perújítással élnek azon a címen, hogy az anyakönyv adatai szerint a gyerek törvényes apja a – férj, a törvényes házasságban született törvényes gyerek pedig nem kérhet idegen férfitől tartásdíjat.”

„A helyzet tehát nagyon bonyolult. A gyerek törvényessége papíron megtámadhatatlan, annál is inkább, mert a fennálló jogszabályok értelmében a gyerek törvényességét csakis a férj támadhatja meg, de az is csak a születéstől számított egy éven belül. Jogászi körök nagy érdeklődéssel várják az ügyben a bíróság elvi jelentőségű döntését.”


„Fellázadtak az osztrák fajvédők – Csúfos kudarccal végződött a puccs – Pfriemer, a fővezér megszökött, az alvezéreket letartóztatták”

A Friss Újság lapjairól:
„Az osztrák fajvédők katonai szervezete, a Heimwehr, szombatról vasárnapra virradó éjszaka Stájerországban, Felsőausztriában és Salzburgban fegyveres államcsínyt kísérelt meg. Pfriemer országos vezető parancsára a csapatok Bruck an der Mur-ban. továbbá Leoben, Kirchdorf, Judenburg és más községekben megszállták a középületeket és Bécs felé akartak indulni.”

„Pfriemer ugyanakkor csatlakozásra hívta fel a hadsereget, a melynek tisztjeit „felmentette” a köztársaságnak tett esküje alól.”

„A lázadás hírére Bécsben azonnal összeült a minisztertanács és rögtön katonaságot indították a felkelők ellen. Ilyen módon sikerült néhány óra alatt a puccsot leszerelni. Mintegy 250-300 Heimwehr-tagot letartóztattak, a többiek minden ellenállás nélkül megadták magukat. Sok fegyvert elkoboztak. Az összetűzések folyamán egy ember meghalt és 10 megsebesült.”

„Pfriemer ellen elfogatóparancsot adtak ki. de nem sikerült elfogni, mert autón Olaszországba szökött.”

„Letartóztatták Starhemberg herceg volt belügyminisztert, valamint a többi alvezért, Rautert, a Heimwehr vezérkari főnökét, Puchmayer és Englisch-Poparitsch nyugalmazott tábornokokat. A puccs célja az volt, hogy dr. Pfriemer elébe akart vágni a köztársasági elnökválasztásnak és mint diktátor, magához akarta ragadni a hatalmat. A kormány el van szánva a Heimwehr feloszlatására.”


„Egy fiatal bácsföldvári földbirtokos öngyilkosságot követett el Budapesten”


Az Esti Kurír beszámolója:
„Az Imperial-szállóban a Rákóczi-uton gyanús körülmények közölt meghalt egy fiatal földbirtokos. Két nappal ezelőtt érkezett Budapestre Bácsföldvárról Krieshabcr István 39 éves földbirtokos. Az Imperiál-szálló első emeletén bérelt magának szobát. Vasárnap éjszaka azt mondotta a szálló alkalmazottainak, hogy délután keltsék fel. A kopogtatásra azonban nem válaszolt, mire feltörték az ajtót s a földbirtokost holtan találták.

A rendőri bizottság a földbirtokos poharában gyanús port talált, azonkívül megállapították, hogy veronál-recept van zsebében. Valószínűnek tartják, hogy a földbirtokos megmérgezte magát vagy túlzott adag veronált vett be. Búcsúlevelet nem találtak nála, csak egy lezárt borítékot, amely egy budapesti rádióújság címére volt kiállítva. Holttestét a törvényszéki bonctani intézetbe szállították, hogy megállapítsák, vajjon mi okozta halálát.

 

A nap legfontosabb híre:

„A biatorbágyi gaztett – Biztató nyomokon indult meg a nyomozás – Valószínűleg nemzetközi kommunisták a merénylők – Ma délig huszonegy halott”

Az Est címlapjáról:

„Szombaton éjszaka pontosan 12 óra 12 perckor a torbágyi vasútállomás előtt a bukarest-ostendei gyorsvonatot ismeretlen tettesek előre elhelyezett bombával felrobbantották. A huszonnégy méter magas viaduktról öt kocsi a mélységbe zuhant alá. Mélyen belefúródtak a földbe, a súlyos vasfalak pozdorjává törtek és maguk alá temették az utasokat. Ártatlan, gyanútlan békés polgárok és szegény munkások, asszonyok és gyermekek a legszörnyűbb kínok között fejezték itt be életüket.”

(…)

„Szombaton éjszaka, féltizenkettőkor...”

„Szombaton éjszaka 11 óra 30-kor indult el a keleti pályaudvarról a 10-es számú gyorsvonat, amely Bukarestből kiindulva, Budapesten keresztül Párizs, illetve Osztende felé közlekedett. A gyorsvonat kilenc kocsiból állt.”

„Amikor a gyorsvonat Bia-Torbágy közelében járt, a torbágyi vasútállomás előtt lévő viaduktnál robbant fel az elvetemült gonosztevők által élőre elhelyezett bomba.”

„A torbágyi vasútállomástól körülbelül öt percnyire van ez a viadukt. Mély völgy felett visz erre a vonat útja. A viadukt huszonnégy méter magas és hatvan méter hosszú.”

„Mellette párhuzamosan néhány méternyire egy másik hasonló viadukt van. Ezen a páros vonalon bonyolítják le a budapest-hegyeshalmi forgalmat.”

„Az első viadukt Pest felőli részén volt elhelyezve a bomba, tehát ott, ahol a magas hídra ráment
a gyorsvonat.”

„A bomba elkészítése és elhelyezése szakértelmet árul el, bár alapjában véve primitív módon történt. Két egyszerű villany zseblámpa-elemet helyeztek egymás mellé. Az áramot nem kapcsolták be, hanem a szerkezetet úgy konstruálták meg, hogy a viaduktra rámenő vonat nyomán hozza létre az elektromos kapcsolást. A villamos zseblámpa zsinór által össze volt kötve egy kis úgynevezett vulkánfiber strand-kofferral. Ebben egy darab egygramos robbanógyutacs. volt, alkalmasint nátriumhidrogén.”

„A vonat nyomása a két »zseblámpa-elemet« bekapcsolta, ez működésbe hozta a zsinóron keresztül a robbanógyutacsot, az pedig a vulkánfiber- kofferon levő robbanószert. Ez a robbanószer esetleg ekrazit volt és egy kiló vagy másfél kiló súlyú lehetett. Az éjszakai gyors gyanútlanul alvó utasai egy hatalmas robbanásra riadtak fel, amelyet magasba szökő lángoszlop éles felvillanása követett. A másik percben már segélykérés és jajkiáltás hangzavara harsogott bele az éjszakába. A mozdony és utána öt kocsi a robbanás után még tovább ment a viadukton, amely csodálatos szerencse következtében nem szakadt le, csak erősen megrongálódott.”

„Lezuhan a mozdony és öt kocsi”

„A hatalmas vasúti mozdony ezután lezuhant a mélységbe és magával rántotta a mögötte levő vagonokat. Öt kocsi zuhant le és a nagy szerencsétlenségben a szerencse az volt, hogy az ötödik kocsi után a vastag kötőlánc elszakadt és így a többi kocsi fennmaradt a pályatesten.”

„A mozdonyóriás a huszonegy méter magas viaduktról olyan erővel és súllyal zuhant alá, hogy lent belefúródott a nemrég épített győri műútba és körülbelül három méter mély üreget vájt benne. A mozdony után zuhant az úgynevezett tartálykocsi, amelyben a fűtőanyagot tartják, azonkívül a szolgálati kocsi, ráesett az első személyvagon, egy III. osztályú vasúti kocsi, amely Budapest és Osztende között közlekedett.”

„A nagy szerencsétlenségben az a kis szerencse is történt, hogy a három kocsi után elszakadt az erős kötőlánc és az utána levő két kocsi nem esett olyan messzire, hanem a magas híd hídfőjétől csak néhány méternyire zuhant le a mélységbe.”

„Végül, lezuhant még két másik kocsi, de már nem a mélységbe, hanem a magas híd mentén lévő meredekre.”

„A koromsötét éjszakában sehol a közelben semmi világítás nem volt. A robbanás hatalmas zaja, a lezuhanó vonatok dübörgése után magyarul, németül, franciául feltörő segélykiáltások hangzottak bele az éjszakába.”

„Első segítség a katasztrófa színhelyén”

„A viadukttal szemben a község szélén van dr. Wieder Ernő községi orvos háza. Wieder
rohant ki segítséget nyújtani.”

„Ugyancsak a közelben lakik Weiberth János, aki a helybeli Önkéntes tűzoltóság parancsnoka, ő is meghallotta a szerencsétlenség félelmetes zaját, azonnal riadót fújt és föllármázta a helybeli önkéntes tűzoltóságot, úgyhogy a testület huszonnégy tagja pár perc múlva már a szerencsétlenség színhelyén volt.”

„Egy szerencsés menekült is volt. Gróf Pálffy Daun József, a fiatal bicskei földbirtokos ezen a vonaton utazott, de a hatodik kocsiban ült, amelyik fönnmaradt a pályatesten. A fiatal gróf útközben elaludt és Torbágy előtt ébredt fel, akkor azonnal kisietett a vonatajtóhoz, hogy megnézze, nem utazott-e tovább? A vaksötétben nem tudott kiigazodni és ezért kinyitotta a vonat ajtaját, sőt az első lépcsőre rálépett.”

„Ebben a pillanatban történt a robbanás és a gróf, aki a háborúban aviatikus volt, és mint mondja, gyakrabban kiugrott az alacsonyan szálló repülőgépből, most gondolkodás nélkül leugrott a vonat lépcsőjéről.”

„Jó mélyre zuhant, de puha, süppedő sárba esett, úgyhogy semmi komolyabb baja nem történt. A mentés hihetetlen nehézségekkel kezdődött. A mély völgyben halálhörgés, jajveszékelés volt csak az útbaigazítója a mentőknek, akik szószerinti értelemben véve, sötétben tapogatózva, kezdtek hozzá a segélynyújtáshoz.”

(…)

„A borzalmak éjszakája”

„Újabb jelentés: Még egy ekrazit bombát találtak a másik viadukton, de az még sértetlen.”

„Másik jelentés: Találtak egy levelet fönn a pályatesten a robbanás pontjától nem messze, elferdített írással íródott és az állt benne: »Ha ti nem adtok munkát, mi adunk munkát nektek.«”

„Szörnyűködés, szitkozódás közben viszik a sebesülteket. Előbb egy teherautó indul el Pest felé, aztán a mentőautón viszik a sebesülteket a torbágyi vasútállomásra a beérkező segélyvonalhoz, de később vissza kell menni értük, mert a segélyvonatot nem engedik útjára. Attól félnek ugyanis, hogy a pályatest másutt is alá van aknázva és a haldoklókat is felrobbantják. Autón szállítják a sebesülteket.”