A vörösterror 133 napja

„Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?

2018. május 3. 19:35 Múlt-kor

Találkozó vagy fosztogatás?

VIII. Kelemen terve nem került soha megvalósításra, és lehet, hogy Dzsigalazádé nem is tudott róla egyáltalán. A jelek szerint nem ő, hanem Szicílián maradt öccse, Carlo terjesztette elő, két jezsuita unokatestvérével együtt, hogy saját magukat fontosabbá tegyék, és ezáltal a család társadalmi előnyhöz jusson. A tervvel kapcsolatosan ugyanis Carlo grófi címet kapott, valamint bevették a Kardos Szent Jakab-rendbe, amelynek kalózkodó apja is tagja volt.

A Lello által említett másik lehetőség semmivel sem volt kevésbé valószínű. Dzsigalazádé anyjának az Oszmán Birodalomba hozatala többször is felmerült, méghozzá egy konkrét okból kifolyólag: ahogyan a diplomaták jelentéseiből kiderül, a kortársak jól tudták, hogy az asszony muszlimnak született az Oszmán Birodalom területén. Későbbi férje úgy rabolta el egy oszmán város elleni portya alkalmával, és a nő végül felvette a kereszténységet. Az iszlám törvények azt követelték, hogy visszatérhessen a muszlim földre, és megadasson neki az esély újra megerősíteni iszlám hitét, vagy elfogadni a büntetést a hit elhagyásáért.

Egy arra vonatkozó követelés, hogy Dzsigalazádé anyját telepítsék le a szultán fennhatósága alatt álló területen, szerepel egy utasításban, amelyet III. Mehmed szultán (uralkodott 1595-tól 1603-ig) küldött Carlónak 1598 novemberében, tehát azután, hogy a kapudán pasa visszatért Isztambulba. Az oszmán elit köreiben még Carlo feltétlen ragaszkodása a keresztény hithez is kétséges volt. III. Mehmed utasítása ugyanis (amelyet Dzsigalazádé kérvényezett) az ifjabb Cicala-fivért egyben kinevezte Náxosz szigetének uralkodójává (a sziget ekkor török vazallusállam volt, melyet Velencétől hódítottak el).

Habár Carlo sosem foglalta el a neki felajánlott széket (mivel sikertelenül kísérelte meg újratárgyalni kinevezésének feltételeit), maga a felajánlás ténye erősen kétségbe vonja a „civilizációk harca” toposzt, amellyel a keresztény Európa és az Oszmán Birodalom harcát jellemezni szokás. Elvégre Carlo szicíliai lakosként a spanyol korona alattvalója volt, amely a 16. században a Földközi-tengeren a szultán legfőbb riválisa volt. Ez a tény nem sok jóval kecsegtető választássá tette volna személyét egy ilyen stratégiailag fontos régióban, azonban mégis felajánlották neki a pozíciót. Az pedig, hogy Carlo Cicala komolyan elgondolkodott azon, hogy elfogadja a kinevezést, még inkább megkérdőjelezi az Európában ekkoriban nagy erőkkel terjesztett oszmánellenes retorika hatékonyságát.

A renegát báty valójában korántsem adott okot Carlónak a szégyenkezésre. A kapudán pasa értékes tőkeként szolgált a társadalmi előbbre jutáshoz – mint szövetséges és támogató –, valamint a presztízs forrása is volt. A velencei források kivétel nélkül arról írnak, hogy az oszmán kormányzati pozícióért való folyamodás ötlete Carlótól származott, nem pedig bátyjától. Birodalomközi vágyálmainak megvalósítása érdekében az öcs már 1593-ban Isztambulba utazott, de üres kézzel volt kénytelen hazatérni, mert bátyja, ahogy Zane pátriárka írta, nem támogatta. Talán a két testvér ekkor találta ki a szicíliai látogatás tervét.

Amikor a szicíliai hatóságok megtagadták erre az engedélyt 1594-ben, Dzsigalazádé kifosztotta Reggiót. Négy évvel későbbi látogatása során a szigetet irányító alkirály már beleegyezett a találkozóba. Dzsigalazádé anyját és más rokonait kivitték a tengerre, ahol a kapudán pasa hajójának fedélzetén találkozhattak. Habár mindenképpen különleges alkalom volt, csupán egy volt a sok közül, amikor Scipione Cicala áttérése után még találkozott családjával.

2019. tavasz: A vörösterror 133 napja
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft
Szokoli (Sokolović) Mehmed pasaAz Oszmán Birodalom Abraham Ortelius atlaszában, 1570.16. századi oszmán hadihajó Melchior Lorichs metszetén.III. Mehmed szultánVIII. Kelemen pápaScipione Cicala, azaz Dzsigalazádé Juszuf Szinán pasa

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!