„Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?

Találkozó vagy fosztogatás?

VIII. Kelemen terve nem került soha megvalósításra, és lehet, hogy Dzsigalazádé nem is tudott róla egyáltalán. A jelek szerint nem ő, hanem Szicílián maradt öccse, Carlo terjesztette elő, két jezsuita unokatestvérével együtt, hogy saját magukat fontosabbá tegyék, és ezáltal a család társadalmi előnyhöz jusson. A tervvel kapcsolatosan ugyanis Carlo grófi címet kapott, valamint bevették a Kardos Szent Jakab-rendbe, amelynek kalózkodó apja is tagja volt.

A Lello által említett másik lehetőség semmivel sem volt kevésbé valószínű. Dzsigalazádé anyjának az Oszmán Birodalomba hozatala többször is felmerült, méghozzá egy konkrét okból kifolyólag: ahogyan a diplomaták jelentéseiből kiderül, a kortársak jól tudták, hogy az asszony muszlimnak született az Oszmán Birodalom területén. Későbbi férje úgy rabolta el egy oszmán város elleni portya alkalmával, és a nő végül felvette a kereszténységet. Az iszlám törvények azt követelték, hogy visszatérhessen a muszlim földre, és megadasson neki az esély újra megerősíteni iszlám hitét, vagy elfogadni a büntetést a hit elhagyásáért.

Egy arra vonatkozó követelés, hogy Dzsigalazádé anyját telepítsék le a szultán fennhatósága alatt álló területen, szerepel egy utasításban, amelyet III. Mehmed szultán (uralkodott 1595-tól 1603-ig) küldött Carlónak 1598 novemberében, tehát azután, hogy a kapudán pasa visszatért Isztambulba. Az oszmán elit köreiben még Carlo feltétlen ragaszkodása a keresztény hithez is kétséges volt. III. Mehmed utasítása ugyanis (amelyet Dzsigalazádé kérvényezett) az ifjabb Cicala-fivért egyben kinevezte Náxosz szigetének uralkodójává (a sziget ekkor török vazallusállam volt, melyet Velencétől hódítottak el).

16. századi oszmán hadihajó Melchior Lorichs metszetén.

Habár Carlo sosem foglalta el a neki felajánlott széket (mivel sikertelenül kísérelte meg újratárgyalni kinevezésének feltételeit), maga a felajánlás ténye erősen kétségbe vonja a „civilizációk harca” toposzt, amellyel a keresztény Európa és az Oszmán Birodalom harcát jellemezni szokás. Elvégre Carlo szicíliai lakosként a spanyol korona alattvalója volt, amely a 16. században a Földközi-tengeren a szultán legfőbb riválisa volt. Ez a tény nem sok jóval kecsegtető választássá tette volna személyét egy ilyen stratégiailag fontos régióban, azonban mégis felajánlották neki a pozíciót. Az pedig, hogy Carlo Cicala komolyan elgondolkodott azon, hogy elfogadja a kinevezést, még inkább megkérdőjelezi az Európában ekkoriban nagy erőkkel terjesztett oszmánellenes retorika hatékonyságát.

A renegát báty valójában korántsem adott okot Carlónak a szégyenkezésre. A kapudán pasa értékes tőkeként szolgált a társadalmi előbbre jutáshoz – mint szövetséges és támogató –, valamint a presztízs forrása is volt. A velencei források kivétel nélkül arról írnak, hogy az oszmán kormányzati pozícióért való folyamodás ötlete Carlótól származott, nem pedig bátyjától. Birodalomközi vágyálmainak megvalósítása érdekében az öcs már 1593-ban Isztambulba utazott, de üres kézzel volt kénytelen hazatérni, mert bátyja, ahogy Zane pátriárka írta, nem támogatta. Talán a két testvér ekkor találta ki a szicíliai látogatás tervét.

III. Mehmed szultán

Amikor a szicíliai hatóságok megtagadták erre az engedélyt 1594-ben, Dzsigalazádé kifosztotta Reggiót. Négy évvel későbbi látogatása során a szigetet irányító alkirály már beleegyezett a találkozóba. Dzsigalazádé anyját és más rokonait kivitték a tengerre, ahol a kapudán pasa hajójának fedélzetén találkozhattak. Habár mindenképpen különleges alkalom volt, csupán egy volt a sok közül, amikor Scipione Cicala áttérése után még találkozott családjával.

1. Berber kalózok foglyaként
2. Keresztény születésűek
3. Találkozó vagy fosztogatás?
4. Saját magán elvégzett körülmetélés

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

7 960 ft 6 490 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 9 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

rejtélyek

• Hátborzongató emberrabló programot folytatott Japánban az észak-koreai rezsim
• Hét híresség, aki nyomtalanul köddé vált
• 120 év után is megoldatlan egy skót világítótorony bizarr rejtélye
• Sikertelen öngyilkossági kísérlete után kénytelen volt beletörődni a száműzetésbe Napóleon
• Sötét titok lappanghat Kaspar Hauser, azaz „Európa gyermekének” rejtélye mögött
• Német ügynök, elmebeteg, vagy csak a pánik támadt bénító gázzal egy amerikai kisvárosra 1944-ben?