A vörösterror 133 napja

„Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?

2018. május 3. 19:35 Múlt-kor

Keresztény születésűek

Az, hogy Scipione Cicala olyan hamar Isztambulba került elfogása után annak is volt köszönhető, hogy apjának volt hírneve, valamint annak, hogy Kilics Alival és Ulucs Hasszánnal szemben nemesi születésű volt, nem pedig közrendű. Keresztény születésük nem csak Isztambulban, de Tuniszban és Tripoliban is jó társaságba helyezte ezeket az embereket. A 16. század végére általános toposszá vált az Oszmán Birodalomról szóló európai leírásokban – ahogy például Matteo Zane velencei pátriárka 1594-es írásában is – az az állítás, hogy annak minden fontosabb ügyét – hadügyét, kormányzását és kincseit – ilyen renegátokra (szó szerint „hitehagyottakra”, ahogyan a keresztények lekezelően nevezték őket) bízták.

A hírhedt devsirme-rendszernek (azaz a fiatal fiúk janicsárnak való sorozásának) köszönhetően gyakorlatilag biztosítva volt, hogy a szultánt szolgálók felsőbb köreiben lévők többsége olyan személy volt, aki úgy tért át az iszlámra. A 16. században szolgált 26 nagyvezír közül 22 keresztény születésű volt, és csupán négynek volt muszlim apja (akik vélhetően maguk sem annak születtek). Leghíresebbek az áttért pasák közül az I. (Nagy) Szulejmánt szolgáló görög születésű Pargali Ibrahim (hivatalban 1523-tól 1536-ig), a horvát születésű Rüsztem (hivatalban 1544-től 1553-ig), és a szerb születésű Szokoli Mehmed pasa (hivatalban 1565-től 1579-ig) voltak.

Nem meglepő tehát, hogy a „hitehagyottak” gyűlöletet keltettek. Sok korábbi honfitársuk szemében árulók voltak, akik elhagyták az igaz hitet és annak legfőbb ellenségét szolgálták. Zane pátriárka például „az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb embereknek” tartotta őket. Ezek a vélemények jönnek elő az utazók és foglyok narratíváiban is, akik sokkal nagyobb gúnnyal tekintettek az Európa független területeiről származó, iszlámra áttért keresztényekre, mint a balkáni és anatóliai, régóta török fennhatóság alatt álló vidékeken születettekre. A bohémiai nemes, Mitrovicei Vratislav Vencel például „a keresztények nagy ellenségeként” írta le Dzsigalazádét. Az ilyen következtetések vélhetően nagyrészt a Reggio kifosztásához hasonló eseményekből táplálkoztak – ebben az esetben az itáliai születésű pasa közvetlen irányítása alatt történt a támadás az olasz város ellen.

Miért akarta tehát Dzsigalazádé látni a családját 1598-ban? Henry Lello angol követ szerint voltak olyan híresztelések, miszerint a kapudán pasa a kereszténységhez való visszatérésen gondolkodott, illetve olyanok is, hogy az Oszmán Birodalomba akarta vinni rokonait. VIII. Kelemen pápa nagy reményeket fűzött ahhoz, hogy a tengernagyot vissza lehet téríteni „lelki anyjához”, a katolikus egyházhoz, és a szultán elleni lázadásra bírni. Habár a remény, hogy egy ilyen lázadás elpusztítaná az Oszmán Birodalmat, és új Bizáncot hozna létre – melyet ezúttal katolikus uralkodó vezetne – teljességgel légből kapott volt, Kelemen annyira komolyan vette, hogy a spanyol király és a német-római császár anyagi és katonai segítségét is megnyerte magának e célra.

Az ötlet vélhetően az volt, hogy Dzsigalazádé és támogatói – akiknek számát nagy mértékben túlbecsülték Rómában – előbb Isztambul felett veszik át az irányítást, majd fokozatosan elfoglalják az Oszmán Birodalom többi részét is. II. Rudolf német-római császár (azaz Rudolf magyar király) a szárazföldön küldött volna csapatokat, míg II. Fülöp spanyol király egy flottányi gályát bocsátott volna rendelkezésre a tengeren. Elképzelhető, hogy Fülöp valóban meg is kezdte az előkészületeket a műveletre, mintegy 50 gályát készített elő 1603-ban.

2019. tavasz: A vörösterror 133 napja
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft
Szokoli (Sokolović) Mehmed pasaAz Oszmán Birodalom Abraham Ortelius atlaszában, 1570.16. századi oszmán hadihajó Melchior Lorichs metszetén.III. Mehmed szultánVIII. Kelemen pápaScipione Cicala, azaz Dzsigalazádé Juszuf Szinán pasa

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!