Az egyetemépítő Budapest – a főváros fejlődő felsőoktatási terei
2020. július 13. 14:32 Jancsó Ágnes
Korábban
Egyetemi kisokos
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogelődjét Pázmány Péter alapította 1635-ben Nagyszombaton. A XVIII. század végén előbb Budára, majd Pestre helyezett intézményben 1844-ig latin nyelvű bölcsészeti, jogi és orvosi képzés várta a hallgatókat – 1895-ig csak férfiak tanulhattak az egyetemen.
Az 1950 óta az Eötvös Loránd nevét viselő egyetem Trefort-kerti campusának egyik legismertebb épülete a Gólyavár. A Pecz Samu tervezte épület 21x21 méteres óriási előadója az elsős gólyák előadásainak adott otthont. A józsefvárosi Illés utcában található Közép-Európa egyik legrégebbi botanikus kertjeként számontartott ELTE Füvészkert, ami többszöri költözés után 1847-ben került mai helyére.
A Műegyetem története a XVIII. századig nyúlik vissza. Az Institutum Geometricumként, majd József Ipartanodaként működő iskola 1872-ben a világ első, egyetemi rangú műszaki felsőoktatási intézménye lett.
A Királyi József Műegyetem otthonául 1883 és 1909 között a Steindl Imre tervezte Múzeum körúti épületegyüttes szolgált, a Lágymányosi campus a XX. század első évtizedeiben épült – a „lágymányosi Konstantinápoly” néven elhíresült vigalmi negyed helyén. A 2000 óta Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem nevet viselő intézményben ma nyolc karon folyik az oktatás közel harminc épületben.
A mai Corvinusnak otthont adó neoreneszánsz Fővámpalota Ybl Miklós tervei alapján épült 1874-ben, ekkor még a vámolandó áru szállítását szolgáló vasúti vágányok szelték át a földszintet.
A II. világháborút követően alakították át a megrongálódott épületet egyetemmé, az 1920-ban alapított Királyi Magyar Tudományegyetem jogutódja, a Magyar Közgazdaságtudományi Egyetem az 1950/51-es tanévtől költözött a Fővám téri épületbe. Az intézmény többszöri átszervezés után 2004-ben vette fel a Budapesti Corvinus Egyetem nevet.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
16. Reformáció és katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Színlelt emberrablás mentette meg Luther életét a birodalmi átok kimondása után
- A leves, amely megállított egy háborút
- Saját pénzén, pápai elismerés nélkül alapította meg egyetemét Pázmány Péter
- A kapitalizmus fejlődéséhez is hozzájárultak Kálvin János tanai
- Luther Mártont majdnem agyonütötte egy villám, megfogadta, ha túléli, szerzetesnek áll
- Eleinte nem akart egyházszakadást, később már Antikrisztusnak nevezte a pápát Luther
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
- Csak híveket akartak toborozni az egyházak a boszorkányüldözéssel?
- Első alkalommal nevesítettek egy maja csillagászt 19:38
- Kétezer éves, működőképes lepárlót fedeztek fel Kínában 17:56
- Feltárták Nagy Ottó 10. századi loburgi erődítményét 17:17
- Kikötővárosok demokratikus történelmét vizsgálja egy új kutatás 16:28
- Kirekesztő, rasszista és szexista lett a levéltári anyagokon betanított mesterséges intelligencia 15:36
- Megtalálhatták az első niceai zsinat templomának maradványait 13:48
- Ókori szandálokat találtak egy spanyolországi bányában 12:50
- Modern társadalmi igények formálják a skandináv múzeumok vikingképét 12:15
