A tömegszexet, a szadizmust és a drogokat sem vetették meg a husziták egyes irányzatai

A kezdetek

Husz János, a cseh pap és vallásreformer 1401-ben (mindössze 32 évesen!) már a prágai egyetem dékánja volt, de neki gyónt a királyné is. Szabad szellemiségben prédikált, és korán megismerkedett John Wycliff angol teológus és reformátor tanaival is. Eretnek nézeteit idővel nyíltan felvállalva hirdette, amiért 1409-ben kiközösítette az egyház. 1415-ben császári menlevéllel érkezett Konstanzba, hogy tisztázza magát a vádak alól, de július 6-án mégis megölték: a város kívül felállított máglyán zsoltárokat énekelve halt meg.

Halála után a nevével fémjelzett mozgalom sokáig csak titokban élt tovább. Végül 1420-ban kirobbant a huszita felkelés. A lázadók eleinte több pártra oszlottak, végül két fő irány erősödött meg: a kelyhesek és a táboriták. Előbbiek - akiket a két szín alatti áldozás követelése miatt neveztek kelyheseknek - nem akartak szakítani a katolikus egyházzal, csupán kisebb módosításokat akartak kieszközölni a liturgiában. Utóbbiak radikálisabbak voltak: feltétel nélkül elvetették azokat a bevett tanokat, amelyek igazsága nem volt bizonyítható a Szentírásból. Nevüket egy hegyről kapták.

A husziták szerint az erkölcsről prédikáló katolikus papok álnokul félrevezették az embereket. Többek között azt sérelmezték, hogy a szentáldozás során a hívek csak az Úr testéből részesülhettek, s a borrá változtatott vérből egyedül a papok ihattak. Ők is lelki extázisra vágytak, követelték a két szín alatti áldozást.

Alternatív értelmezések szerint a kenyér és a bor afféle lelki drogok, amelyek összekötik a híveket a titokzatos végtelennel, a rég meghaltak lelkével, a másvilággal és információkhoz juttatják őket a túlvilágról. Csakhogy az ostya önmagában ehhez kevés, mindössze enyhe hipnózist okoz, s semmiféle felvilágosuláshoz nem vezet.

A husziták radikálisabb csoportjai viszont éppen a titkokra voltak kíváncsiak, a természet vad erőinek feloldására. Elutasították a keresztet mint szimbólumot, amely bezárta előttük a másvilág kapuját, és saját jelképükkel, a kehellyel kezükben indultak zarándoklatra. Ma leginkább a hippimozgalom képviselőihez lehetne őket hasonlítani: tömték magukba a tudatmódosító szereket, hogy önkívületi állapotba kerüljenek.

1. A kezdetek
2. Isteni parancsolat: paráználkodj!
3. Véres leszámolás

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek