A szépség és a szörnyeteg meséje idősebb, mint Hammurapi törvényei

A kutatókat régóta lenyűgözi, milyen erősen kapcsolódnak egymáshoz a különböző kultúrák szájról szájra szálló meséi. A történelmi-földrajzi irányzat úgy véli, a hasonló történetek nemzetközi típusokba sorolhatók, és az egyes csoportok visszavezethetők egy közös, ősi, eredeti meséig. Durhami és lisszaboni kutatók (antropológusok, néprajzkutatók, biológusok) olyan matematikai modellt – filogenetikai analízist – használtak az egyes mesék vizsgálatakor, amellyel korábban a fajok eredetét és kialakulását tanulmányozták. Az eredmények szerint a legtöbb gyermekmese a bronzkorból származik.

A szépség és a szörnyeteg, a Piroska és a farkas vagy éppen a Csipkerózsika meséjének újabb variációit a 16-17. században jegyezték le először (a Piroska és a farkas középkori változata lényegesen eltér a mostanitól), a mai kor embere főként a Grimm-testvérek által a 19. században lejegyzett változatát ismeri. A híres mesegyűjtők már azon az állásponton voltak, hogy a mesék az indoeurópai nyelvcsalád születése táján keletkeztek, ám később a szakemberek úgy vélték, hogy a jobban belegondolva horrorfilmekbe beleillő, különösen véres és erőszakos történetek jóval fiatalabbak, ám a kora újkor első évszázadainál, amikor – akkori tudomásuk szerint – első ízben vetették papírra őket, minden bizonnyal idősebbek.

A Durham Egyetem antropológusa, Jamie Tehrani a Lisszaboni Egyetem folkloristájával, Sara Graca Da Silvával együtt dolgozva a Wilhelm Grimm által papírra vetett sorokat vették alapul. „Néhány történet eredete évezredekkel megelőzi lejegyzésnek idejét, sőt a klasszikus mitológiánál, de még az írásbeliség kezdeteinél is idősebb” – magyarázta Da Silva. Elárulta: néhány mese egyes elemeit az újabb elemzések szerint már a görög és latin nyelvű szövegekben is megtalálták, ám az eredetük ezen időszakot is megelőzi.

A Royal Society Open Science című tudományos szaklapban megjelent tanulmányban a kutatók kifejtették, hogy a már említett, az állatok evolúciós kapcsolatát vizsgáló filogenetikai analízist használták. Az időben visszafelé haladva megpróbálták nyomon követni a mesék nyomait az indoeurópai nyelvek családfáján. Tehrani szerint Babszem Jankó és az égig érő paszuly története még a szépség és a szörnyetegénél is idősebb lehet, a pöttöm emberke hihetetlen kalandjait akár már ötezer évvel ezelőtt is hallhatták a gyermekek. A német eredetűnek vélt, magyar nyelvterületen kevéssé elterjedt Rumpelstiltskin című mese, amelyben szerepel egy lány nemi szervébe belesni akaró, a szénakazlat arannyá változtató, majd önmagát széttépő gonosz törpe, a kutatók szerint közel négyezer éves.

„Egyszerűen hihetetlen, hogy ezek a történetek több ezer éven át fennmaradtak mindenféle írásos segédeszköz nélkül, pusztán úgy, hogy egymásnak mesélve, szóhagyomány útján terjedtek. Minden bizonnyal egy mára már kihalt indoeurópai nyelven mesélték őket egykoron” – mondta a BBC-nek Tehrani.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­ősz
Múlt-kor magazin 2019

• Széchenyi Zsigmond vadászkalandjai
• Az 1990. októberi taxisblokád
• Az amerikai modernizmus első nagyasszonya
• 1918 - Az őszirózsás forradalom tündöklése és bukása
• A zselízi Eszterházy-kastély
• 1849 - Az aradi vértanúk tragédiája
• A szesztilalom rettegett szélmalomharcosa
• A Drechsler-palota különc asztaltársasága
• Hét híresség, akit elutasítottak a seregtől