A vörösterror 133 napja

A világon mindenhol sikert aratott „Hüvelyk Matyi tábornok”, a színpadra termett törpe

2018. szeptember 27. 15:49 Múlt-kor

Tom Thumb („Hüvelyk Matyi”) tábornok legkevesebb 50 millió ember számára nyújtott szórakozást élete során. Az egykor Charles Stratton néven ismert férfi nem igazán ismerte az életet a színpadon kívül, köszönhetően a 19. század legnagyobb mutatványosa, Phineas Taylor Barnum marketingjének és jól időzített fellépéseinek. Sokak szerint Barnum Stratton nevében hozott döntései a kizsákmányolással egyenértékűek, annyi azonban bizonyos, hogy a törpenövésű férfi korábban soha nem látott hírnévre tett szert a mutatványos mellett.

tom thumb
P.T. Barnum és Stratton 1850 körül - Stratton ekkor 12 éves volt

Stratton 1838. január 4-én született a Connecticut állambeli Bridgeportban, egy ács és annak felesége fiaként. Mindkét szülője átlagos magasságú és testfelépítésű volt, ő azonban nem volt ennyire szerencsés. Hat hónapos korában megállt a növésben, élete során csupán néhányszor fordult elő később, hogy nőtt.

1842 novemberében egy hideg, mostoha napon a mutatványos P.T. Barnum felkereste a négyéves fiút, akiről úgy hallotta, csupán annyit nyom, mint egy újszülött. A gyermek testtömege mindössze hét kilogramm volt, és mindössze 63,5 centiméter magas volt. A „legnagyobb showman” új attrakciókat akart hozzáadni New York városában található létesítményéhez, az Élő Kuriózumok Csarnokához. Ebben a „múzeumban” Barnum a legtöbb esetben óriásokat szerepeltetett, így Strattonban a tökéletes újdonságot látta. A gyermekért cserébe Barnum heti három dollárt ajánlott a szülőknek, amit elfogadtak, így Stratton útja New Yorkba vezetett.

Hüvelyk Matyi „tábornok” meghódítja a világot

Barnum múzeumának színfalai mögött a kis Stratton színészkedni tanult, a mutatványos úgy találta, a kicsi igen tanulékony. Stratton hamar a létesítmény legnépszerűbb attrakciója lett – tehetsége volt mások utánzásához és maga sem volt utolsó a porondmesteri szerepkörben. A mindennapi műsorban Napóleonként állt ki a közönség elé, illetve felföldi skótnak öltözve. Barnum érezhette, hogy egy ilyen kis gyermeket szerepeltetni nem éppen a legerkölcsösebb dolog, így a nyilvánosság előtt hazudott Stratton koráról, a négyéves gyermeket tizenegynek beállítva. Emellett azt mondta, Hüvelyk Matyi tábornok Angliába valósi, lévén a Hüvelyk Matyi az első – még 1621-ben – angol nyelven nyomtatásba került mese.

Barnum gyakran szerepelt maga is a színpadon Strattonnal, hogy első kézből figyelhesse gyermek protezsáltja fellépését. Ekkoriban még nem merült fel a kizsákmányolás vádja – az emberek fizikai deformitásaikkal való kiállítása teljesen normálisnak számított. Lehetséges, hogy az apró fiú szeretett a figyelem középpontjában lenni, és nem látta szégyellnivalónak méretét – úgy tűnik, elfogadta magát. Egy hónapos „próbaidő” után Stratton állandó szereplőjévé vált Barnum műsorának, aki felemelte a korban igen sok pénznek számító 50 dollárra a heti fizetését. A fiú így beköltözött édesanyjával egy lakásba a múzeum felett.

1844 elején Barnum úgy döntött, Angliába viszi a hatéves Strattont. Ha már a népmesei karakter Angliában is ismert volt, miért ne lehetne belőle nemzetközi sztárt csinálni? Narnum amerikai gárdájából többen aggódtak, hogy fellépéseiket az angol közönség ízléstelennek fogja tartani, és joggal tartottak ettől – első fellépéseiket nem fogadták melegen. Mondhatni kapóra jött azonban Viktória királynő férje, Albert herceg apjának halála, amely az év januárjában következett be. Barnum és társulata a királyi pár elé került felvidításukra, és ezt követően minden megváltozott. Ahogy maga Barnum írta le később:

„[a királynő és udvara] a terem túlsó végén álltak, amikor az ajtók kinyíltak, és belépett a Tábornok, mint egy viaszfigura, akinek megadatott a mozgás ajándéka. A királyi kör arcain a meglepettség és a szórakozás tükröződött, ahogy az emberiség e figyelemreméltó példányára néztek, aki bizonyára jóval kisebb volt, mint amire számítottak. A Tábornok kimért lépésekkel haladt előre, és köszönőtávolságon belül érve igen kecsesen meghajolt, majd így szólt: 'Jó estét, Hölgyeim és Uraim!' Hatalmas nevetés követte e köszöntést. A Királynő ezután kezénél fogva vezette körbe a galérián, és sok kérdést tett fel neki, amelyekre a válaszok szakadatlan mulatságban tartották a társaságot.”

A fellépés azon része, amelyen a legnagyobbat nevettek, a vége volt. Strattonnak el kellett hagynia a termet, azonban az etikett szabályai miatt nem fordíthatott hátat a királynőnek. Ezért a Tábornok futott néhány lépést, megfordult, és meghajolt. Miután ezt néhányszor megcsinálta, egy kutya kezdett el előbb ugatni, majd rátámadt Strattonra, aki úgy csinált, mintha sétapálcáját használva küzdene a kutyával. Ennek nyomán valóságos hahotázásba tört ki a terem.

Barnum és Stratton nem csupán meghívást kaptak az udvartól, hogy lépjenek fel máskor is, de újdonsült hírnevüknek köszönhetően hároméves európai turnéra indulhattak, amelyen óriási tömegek voltak kíváncsiak Strattonra. A fiú a fiatal lányok körében kimondottan népszerű volt: többutcás sorokban álltak a nagyvárosokban, hogy csókot kaphassanak Barnum főattrakciójától. Európa óriási sikernek bizonyult, de a mutatványos még nem végzett Strattonnal.

Amerikai turné és esküvő

1856-ra Barnum arra jutott, nem ártana egy amerikai turné is Hüvelyk Matyi tábornoknak. Egy év folyamán végigjárták a főbb nagyvárosokat, és az érdeklődők itt is megnézhették a vicces törpét, aki eddigre elérte legnagyobb, 91 centiméteres testmagasságát és 32 kilogrammos testtömegét. 1863-ban a mutatványos még nagyobb szenzációt keltett: megrendezte az Egyesült Államok első „celebesküvőjét”, melynek keretében Stratton elvette fellépőtársát, a szintén törpenövésű Lavinia Warrent – „a szépség apró királynőjét”.

A Grace Church nevű híres episzkopális templomban tartott esküvő mellett Barnum nagyszabású lakodalmat is rendezett, amelyre 5000 jegyet árult (amelyek mind el is keltek). A New York Times másnap „A szerelmes liliputiak” szalagcímmel jelent meg, és itt is több utcán keresztül álltak sorba az emberek, hogy vethessenek egy pillantást az ifjú párra. Sokan csupán Barnum figyelemfelkeltő akciójának tartották az egészet, a páros azonban kitartott amellett, hogy tényleg szerelmesek. Maga Stratton így írt:

„Igaz, hogy kicsik vagyunk, de olyanok vagyunk, amilyennek Isten teremtett minket, tökéletesek kicsiségünkben. Egyszerű férfi és nő vagyunk, hasonló szenvedélyekkel és gyengeségekkel, mint Ön vagy más halandók. Házasságunk rendezését semmiféle showman nem irányítja.”

Az esküvőt követően Lincoln elnök is fogadta a párt a Fehér Házban. A felhajtást kihasználva Barnum továbbra is mutogatta a párost a nyilvánosság előtt, egyes alkalmakkor még kisbabával is. Ez lényegesen több emberből váltott ki ellenérzéseket, mint a korábbi fellépések, és a kizsákmányolás vádjai új csúcsot értek el. Barnum ezért hamar ejtette a „kis család” műsorszámot azt állítva, hogy a gyermek meghalt.

Warren későbbi önéletrajzában ezzel ellentétben azt írta, a baba „halála” megtévesztés volt. Egyes feltételezések szerint a párnak valóban születhetett gyermeke, bizonyíték azonban igen kevés van. Warren húga, a szintén törpenövésű és Barnumnál fellépő Minnie egy alkalommal valóban teherbe esett, azonban szülés közben átlagos méretű magzatával együtt meghalt.

Stratton utolsó fellépései

Az 1860-as évek végén Stratton és Warren már saját szervezésükben járták a világot, fellépve Ausztráliában és Ázsia több részén is. Bárhová mentek, hatalmas tömegek követték őket. Luxusos életmódjuk fenntartása érdekében szükségük volt a fellépésekre, amelyekkel sok pénzt kerestek, vagyonukkal azonban nem bántak jól. Hatalmas New York-i házukban pezsgő társasági életet éltek, a kor legtöbb szakértője a mai hírességekhez hasonlítja az őket körülvevő érdeklődést.

Stratton 1883-ban, mindössze 45 évesen hunyt el szélütésben. A korabeli orvosi szakértők egyetértettek abban, hogy mindketten a növekedési hormon hiányában szenvedtek, ami az azt termelő agyalapi mirigy rendellenes működésére enged következtetni. Hogy ennek szerepe volt-e Stratton korai halálában, nem tudni. Warren tíz évvel később újra férjhez ment, ezúttal egy olasz törpéhez, és 1919-ig élt. Kérésének megfelelően Stratton mellé temették.

A kérdés, hogy Barnum kizsákmányolta-e Strattont, továbbra is vita tárgya. Annyi bizonyos: nemzetközi hírességet varázsolt belőle, akiért a világon mindenhol rajongtak. Halála után tízezrek látogattak el sírhelyéhez. Sírját napjainkban saját életnagyságú szobra díszíti, mellette Warren nyughelyén mindössze annyi áll: „Felesége”. Maga P.T. Barnum nem messze, csupán néhány sírral arrébb van eltemetve legsikeresebb fellépőjétől.

2019. tavasz: A vörösterror 133 napja
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft
Stratton 1844-ben, hatéves korábanStratton skót-felföldi harcosnak öltözveStratton és Warren esküvőjeStratton és WarrenStratton egy brit királyi lovas testőr tenyerén áll, 1875 körül.Stratton Napóleonnak öltözve

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!