A porosz király is szégyenkezett a legnagyobb magyar huszárcsíny, Berlin megsarcolása miatt

264 éve, 1757. október 16-án a hétéves háború kiemelkedő, egyben talán legpimaszabb eseményére került sor: Hadik András – aki 311 éve, ugyanezen a napon született – hadosztálya megsarcolta a meglepett Berlint. Mire Nagy Frigyes porosz király a csapataival visszaért fővárosa alá, a Habsburg-seregnek már csupán hűlt helyét találta.

Hadik és a magyar huszárok kora

Hadik szerény sorból, magyar nemesként küzdötte fel magát a legmagasabb katonai tisztségekbe és futott be karriert a császári hadseregben. Életútja nem volt szokványos, a 18. században még sokkal inkább a születési előjogok domináltak, mintsem az egyéni képességek és a tehetség.

Szolgálatát 1732-ban egy magyar huszárezredben kezdte, 1744-ben ezredes, három évvel később császári-királyi vezérőrnagy lett. Mária Terézia szolgálatában részt vett az osztrák örökösödési háborúban, majd a hétéves háború (1756–63) utolsó szakaszában, 1762/63-ban a Sziléziában harcoló császári fősereg parancsnokává nevezték ki.

1764 és 1768 között Erdély kormányzója, a következő 16 évben, haláláig az Udvari Haditanács elnöke, azaz a Habsburg Birodalom első számú katonai vezetője volt.

A hétéves háborúban Mária Terézia és II. Frigyes porosz király Szilézia birtoklásáért csapott össze. A török háborúktól megszabadult, III. Károly alatt erőt gyűjtött magyar huszárság Hunyadi Mátyás után ekkor jelent meg először újra a nyugati hadszíntéren.

Sikereikhez nemcsak e kedvező körülmények, hanem a nagy formátumú személyiségek is hozzájárultak. Hadik – vagy említhetnénk kortársát, a kolíni csatát fergeteges lovasrohamával eldöntő Nádasdy Ferencet is – a kor hadművészetének magas színvonalán álló, elméletileg is jól képzett katona volt.

A hétéves háború második évében a hadiszerencse Mária Terézia seregeinek kedvezett. 1757 nyarán Kolínnál a poroszokra mért vereség után Frigyes király kénytelen volt Csehországot kiüríteni. Helyzetét súlyosbította, hogy a nyári hónapokban Mária Terézia szövetségesei is megjelentek a színen.

1757 októberében Nagy Frigyes a fronton tartózkodott, hogy összevont haderőit személyesen irányítsa, ám távollétében fővárosa védelem nélkül maradt.

Berlin megszorongatása

A magyar tábornok csupán egy kis hadosztállyal támadta meg Berlint, de ezt olyan leleményesen tette, hogy a hatnapi éjszakai menetelésről az ellenség pontos híreket nem kapott. Hadik 4320 katonával, köztük a Hadik-huszárezred és a Baranyay-huszárezred lovasaival indult el a fronttól mintegy 450 kilométerre fekvő területre.

Október 16-án a berliniek még részt vettek a vasárnapi istentiszteleten, de délután már egyre aggasztóbb híreket kaptak. Hadik a város átadását és hatalmas hadisarc megfizetését követelte.

A város tanácsa és a katonai kormányzó annyira valószínűtlennek tartotta egy fenyegető ostromgyűrű lehetőségét, hogy azonnal megtagadta a követelés teljesítését. Hadik erre a tüzérséget bevetve ágyúkkal betörte a főkaput, ahonnan a porosz őrség elmenekült.

A huszárok az 5500 főnyi helyőrséget szétkergették, egy részét foglyul ejtették. A városi tanács vezetői ezután már másképp ítélték meg a helyzet súlyosságát és némi alkudozás után kifizették a 215 ezer talléros összeget, amelynek Hadik egy részét szétosztotta a katonái között.

Mire Nagy Frigyes értesült az eseményekről és elindította csapatait, Hadik már messze járt, noha hazafelé sietniük kellett, hogy ne érjék utol őket a porosz seregek.

Az első 12 óra alatt 50 kilométert tettek meg gyalogsággal, ágyúkkal, szekerekkel, mindezt több mint egy heti kimerítő menetelés és harc után. A korabeli viszonyok között erre csak egy fegyelmezett és jól szervezett alakulat volt képes.

„Levezetésképpen” még Odera-Frankfurt városát is megsarcolták, majd megállás nélkül végül szerencsésen megérkeztek a Habsburg-ellenőrzés alatt álló területekre. Hadik 88 katonáját és 57 lovát veszítette el, de Berlinből 425 porosz foglyot hozott magával.

Mária Terézia kesztyűi

A vállalkozás hadi kivitelezése és megszervezése Hadik előrelátásának és mintaszerű pontosságának ékes bizonyítéka. Nemcsak a felderítésről, a menetvonal biztosításáról, az élelmezésről és takarmányról gondoskodott a lehető legalaposabban, hanem az előnyomulási és visszavonulási útvonal pontos meghatározása közben minden egyéb, a vállalkozás közben esetleg előforduló lehetőséget mérlegelt.

Markó Árpád hadtörténeti tanulmányából kiderül, hogy az önálló hadi vállalkozások – legyen az egy kisebb csapat betörése az ellenség állásába, vagy egy nagyobb roham – csak akkor lesznek sikeresek, ha a vezető részletesen kidolgozza a lépéseket, hogy alparancsnokai teljes bizonyossággal és biztonsággal hajthassák végre az utasításait.

Berlin megsarcolása a történelem egyik leghíresebb huszárcsínyeként maradt fenn. A porosz király sokáig szégyenkezhetett miatta, ellenségei pedig élcelődhettek rajta. Hadik a merész akcióért a Mária Terézia-rend nagykeresztjét, a háború után hatalmas birtokokat és grófi címet érdemelt ki.

II. József 1789-ben kinevezte a törökök elleni háború fővezérévé, ennek folytán 80. életévéhez közeledve még mindig hadsereget irányított. Nándorfehérvárnál szerzett sérülése miatt azonban lemondott és a következő évben elhunyt.

A berlini portyázáshoz egy legenda is társul, amely szerint Hadik nem zsákmányolt egyebet, csak hat porosz zászlót, valamint két tucat, ébenfa tokba csomagolt női kesztyűt, amelyekre a város címerét hímeztette. Utóbbit Mária Teréziának szánta személyes ajándékaként. A történet szerint a huszárok azért tartózkodtak egy napig a városban, mert várták, hogy a kesztyűk elkészüljenek.

Egy másik monda mindezt még megfejeli azzal, hogy a kesztyűs a nem éppen szívesen fogadott megrendelőn úgy állt bosszút, hogy csupa balkezes kesztyűt küldött, amire csak az átadás után derült fény.

Markó Árpád az 1941-ben publikált tanulmányában a források nyomába eredt. A kesztyűk mindösszesen egy homályos utalás formájában tűnnek fel, de ebből nem derült ki, kinek, mikor és hogyan rendelte meg Hadik ezeket. Az ajándékozásról azóta sem került elő bizonyító erejű adat.

A források hallgatása azonban nem állja útját a legendák fennmaradásának. A berlini kesztyűket is bizonyára sok évig fogják még mesélni az idegenvezetők az Úri utca és a Szentháromság utca sarkán álló Hadik lovas szobornál.