A pestis végezhetett Dzsingisz kánnal is

Tanulságok a mának

Miközben a fertőző betegségek világszerte gyakorolt hatását vizsgálták, a kutatóknak az az ötlete támadt, hogy Dzsingisz kán halálára fókuszáljanak. „A jelenlegi COVID–19 világjárvány a régmúlt pandémiáinak vizsgálata felé terelte gondolatainkat” – mondta Galassi.

A kutatók főként a Jüan története című történeti munkára összpontosítottak, amely a Ming-dinasztia (1368-1644) idején keletkezett. Ebben a szövegben az áll, hogy a Nyugati Hszia elleni utolsó hadjárata idején, 1227. augusztus 18. és 25. között Dzsingisz kán lázas betegségbe esett, amely végül nyolc nap után végzett vele. Egyes korábbi kutatások ebből arra következtettek, hogy tífusz lehetett a halála oka, de Galassi és kollégái megjegyzik, hogy a forrás nem említ semmilyen, erre a betegségre jellemző tünetet, mint például a hasi fájdalmat vagy a hányást.

A tudósok nem csupán a klinikai jelek alapján diagnosztizálták Dzsingiszt, hanem az ismert betegségek alapján, amelyekben ebben az időben gyakran szenvedtek a mongol seregek és ellenségeik is, továbbá a fertőző betegségek terjedési és lappangási idejével kapcsolatos mai ismeretekre alapozva.

A kutatók arra jutottak, hogy Dzsingisz tünetei egyeztek a bubópestiséivel, amely akkoriban igen gyakori volt a térségben. Elismerték ugyanakkor, hogy az ilyesfajta visszamenőleges diagnosztikai  kutatást óhatatlanul hátráltatja többek közt az, hogy nem tudták megvizsgálni a nagykán földi maradványait – lévén, hogy sírhelye mindmáig ismeretlen.

Mindazonáltal „habár nem lehetünk száz százalékig biztosak a pontos halálokot illetően e korlátozások miatt, azt kijelenthetjük, hogy ez a klinikai forgatókönyv sokkal realisztikusabb és méltóbb a történészi számbavételre, mint bármely másik, erőltetett hipotézis” – mondta Galassi.

Összegzésül a kutatók arra is felhívták a figyelmet, hogy Dzsingisz kán sorsa a jelen számára is tartogat tanulságokat. „A jelenlegi világjárvány ismét megmutatta, hogy az országok vezetői is elkaphatnak fertőző betegségeket, és hatalmuk ellenére nem védhetők meg az efféle természetes jelenségekkel szemben” – mondta el Elena Varotto, a tanulmány társszerzője, az olaszországi Cataniai Egyetem bioarchelógusa.  Dzsingisz kán halála ezáltal „általános példaként szolgálhat a betegségek a mindenkori vezetésre gyakorolt hatásaira, azaz hogy akár a történelem menetét is képesek megváltoztatni.”

1. A legkülönfélébb legendák
2. Tanulságok a mának

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

17. A polgári átalakulás programja és megvalósulása a 19. századi Magyarországon
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Az öntörvényű Garibaldit két magyar bajtársa is segítette a szicíliai partraszállásában
• Újjáélesztette a hazai szabadkőművességet a „dualizmus kultúrpápája”
• Egyedülálló módon megbecsülte gyárának alkalmazottait Ganz Ábrahám
• Elismert régész és szabadkőműves is volt a "dualizmus kultúrpápája"
• A fogságból is megszökött a magyar statisztika atyja, Keleti Károly
• Veszteséges pénznyelőből jövedelmező ágazattá tette a magyar vasutat Baross Gábor
• Sokallta Bosznia megszállásának költségeit, ezért lemondott a miniszterségről Széll Kálmán
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egy „második kiegyezés” juttatta hatalomba a Generálist és mamelukjait