A neandervölgyiek a sebkezelésben is használhatták az általuk előállított nyírfakátrányt

A kutatócsoport Tjaark Siemssen (Oxfordi Egyetem) vezetésével az európai pleisztocén idején elterjedt közönséges nyír (Betula pendula) és szőrös nyír (Betula pubescens) kérgéből állított elő kátránymintákat, szigorúan a neandervölgyiek által (többek között a németországi Königsaue lelőhelyen is) alkalmazott, rekonstruált hőbontásos (pirolízises) eljárásokkal.

A föld alatti gödrös, a kondenzációs és a modern fémdobozos módszerrel nyert kivonatokat a módosított Kirby-Bauer-féle korongdiffúziós eljárással tesztelték egy Gram-pozitív (a sebfertőzésekért gyakran felelős Staphylococcus aureus) és egy Gram-negatív baktériumtörzs ellen.

A laboratóriumi eredmények rámutattak, hogy a nyírfakátrány szelektív antibiotikus hatással bír: míg az E. coli ellen teljesen hatástalannak bizonyult, a sebfertőzéseket okozó S. aureus szaporodását mérhetően (átlagosan 7,5 milliméteres, maximum 10,5 milliméteres gátlási zónával) akadályozta.

A tanulmány kiemeli: az antibakteriális hatékonyság független volt a kátrány előállítási módszerétől. Ez azt jelenti, hogy már a ragasztóanyagként történő hasznosítás kezdetén, mintegy 200 ezer évvel ezelőtt is rendelkezésre állt ez a gyógyászati potenciál. Mivel a ragacsos kátrány előállítása és használata során a kéz bőrének beszennyeződése elkerülhetetlen, a neandervölgyiek hamar felismerhették az anyag sebgyógyulást elősegítő hatását.

A neandervölgyiek gyógyászati ismeretei

A nyírfakátrány az emberiség történetének egyik legrégebbi szintetikus, tűz segítségével előállított anyaga. Bár az európai középső kőkorszak kutatása sokáig elsősorban kőeszközök nyelének rögzítésére fókuszált a kátránnyal kapcsolatban, a mostani eredmények egy komplexebb, többcélú felhasználást valószínűsítenek. Ezt a feltételezést erősítik az etnográfiai párhuzamok is: a kelet-kanadai őslakos mikmak közösségek, valamint a lappföldi számik a mai napig hagyományos bőrkenőcsként és sebkezelésre használják a nyírfakátrányt.

A felfedezés szorosan illeszkedik a neandervölgyiek életmódjáról az elmúlt évtizedben kialakult új tudományos paradigmába. A kutatók ma már tudják, hogy a neandervölgyiek fejlett "gondoskodási hálózattal" és kiterjedt gyógyászati, növénytani ismeretekkel rendelkeztek.

A spanyolországi El Sidrón-barlangban feltárt neandervölgyi egyedek fogkövében például gyulladáscsökkentő kamilla és cickafark nyomait azonosították , az iraki Shanidar-barlangban pedig egy súlyosan sérült, amputált karú és sánta férfi maradványai bizonyítják, hogy a közösség éveken át ápolta és életben tartotta magatehetetlen társait.

A nyírfakátrány sebészeti-gyógyászati alkalmazásának bizonyítása tovább árnyalja a robusztus jégkori embercsoportok kognitív képességeiről és túlélési stratégiáiról alkotott képet.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

1. Mezőgazdasági és ipari termelés, kereskedelem a középkorban és a kora újkorban
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Valóban összeomlott a holland gazdaság a 17. századi tulipánmánia után?
• Mekkora volt a 17. századi holland tulipánmánia okozta pénzügyi összeomlás?
• A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
• A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
• Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
• Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
• Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”
• Létezett-e a középkorban „turkáló”?
• Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?