A Koh-i-Noor gyémánt a Zeneakadémián, Cziffra György

Serge Tziganov rajza a művészről (Wikipedia / Serge Tziganov / CC BY-SA 4.0)

Cziffra György 1921. november 5-én született Budapesten. Cigányzenész családból származott, nélkülözésekkel teli gyermekéveit egy nyomorúságos angyalföldi barakktelepen töltötte. Tehetségét cimbalmos édesapja ismerte fel – nővére bérelt pianínóján játszott –, csodagyerekként már ötéves korában cirkuszban zongorázott, improvizált.

A Zeneakadémiára egy házaló jóslata révén került, aki nagy jövőt ígért neki, és azt állította, hogy beajánlotta Dohnányi Ernőhöz. Ez nem volt igaz, ám a Zeneakadémia főigazgatója mégis meghallgatta és felvette a nyolcéves fiút. „Ez nem gyöngyszem, ez maga a Koh-i-Noor gyémánt” – mondta. Olyan mesterek kezdték el egyengetni az útját, mint Weiner Leó, Ferenczy György és Keéri-Szántó Imre.

Az ifjú Cziffra sikert sikerre halmozott, bár inkább a közönség körében, a kritikusok fanyalogva fogadták játékát. Megindult nemzetközi karrierje is, hiszen a harmincas években számtalan sikeres hangversenyt adott a skandináv országokban és Hollandiában. Tehetségét Istentől kapott adományként fogadta.

Tanulmányait anyagi okok miatt nem fejezhette be, kénytelen volt bárzongoristaként keresni a kenyerét, miközben magánúton tanult tovább. A pesti éjszakai élet fellegvárának számító Arizona mulatóban is játszott, ahol megismerte Soleilkát, az egyiptomi származású táncosnőt, akit rövid idő múlva feleségül vett.

1943-ban kikerült a keleti frontra, ahol egyik alkalommal a Wehrmacht tisztjeinek kellett zongoráznia, és játékával annyira lenyűgözte őket, hogy felajánlották neki: elviszik Berlinbe, ahol karriert csinálhat. Ő ezt azonban származása miatt sem vállalta, hisz a nácik a cigányokat sem kímélték. A fronton hadifogságba esett, ahonnan 1946-ban tért haza.

Újra kiskocsmákban és eszpresszókban lépett fel, miközben folytatta tanulmányait a Zeneművészeti Főiskolán Ferenczy Györgynél. 1950-ben feleségével és kisfiával együtt megpróbált disszidálni, de elfogták és kényszermunkára ítélték, a kemény fizikai munka miatt azonban csuklója maradandóan károsodott. 1953-ban szabadult, s bár kezei a durva munkát megsínylették, újra a zongorázással próbálkozott a pesti éjszakában.

1956. október 22-én Bartók II. zongoraversenyét játszotta a Zeneakadémián osztatlan sikerrel, sokak szerint ennek a hangversenynek nem kis része volt az október 23-i hangulat alakításában. A forradalom idején családjával emigrált – pár héttel rá már koncertet adott Bécsben –, 1956 decemberében érkeztek Párizsba, és ott már első hangversenyével szinte üstökösként robbant be a világ zenei életébe.

Zajos sikerrel szerepelt a világ nagy koncerttermeiben és fesztiváljain, többek közt a londoni Royal Albert Hallban és a New York-i Carnegie Hallban. Charles de Gaulle elnök meghívására játszhatott az Élysée palotában, majd amikor megkapta a francia állampolgárságot 1968-ban, feleségével Párizs közelében, Senlisben telepedtek le, ahol ünnepelt előadóművészként élt.

Cziffra főleg a virtuóz jellegű romantikus zongorairodalomnak – Chopin, Grieg, Liszt, Schumann műveinek – volt a mestere, de játszotta saját Liszt-átiratait, a barokk és a bécsi klasszicizmus nagyjait is. Sokszor hasonlították Liszthez, nemcsak káprázatos improvizációs készsége miatt, hanem azért is, mert virtuóz átirataiban szinte kifejti a szerző vázlatosan maradt zenei gondolatait.

Akihez mindenki hasonlította – Liszt Ferenc, 1886

Érett korára a 20. század legnagyobb pianistái, Rubinstein és Richter mellé emelkedett, elégedett azonban soha nem volt magával, állandóan tökéletesíteni igyekezett tudását. 1966-tól Chaise-Dieu-ben zenei fesztiválokat szervezett, 1969-ben ifjú zongoristák számára megalapította a versailles-i Cziffra György Zongoraversenyt, majd Senlis-ben, Párizs közelében 1977-ben létrehozta az ifjú művészeket felkaroló Cziffra Alapítványt. Megvett egy garázsnak használt 12. századi gótikus kápolnát, melyet a művészetek templomává alakíttatott át, és amelyet Liszt Ferenc Auditóriumnak nevezett el.

Cziffra régészettel, a francia-magyar történelmi kapcsolatok kutatásával is foglalkozott, s évente fesztiválokat rendezett Festival du Graal néven. Fia, ifjabb Cziffra György is zenész, karmester lett, akivel annak 1982-es tragikus haláláig többször adott közös koncertet. Korai halálát apja nehezen viselte, zenekarral többé nem lépett fel és lemezfelvételt sem készített.

Cziffra György munkásságát hazájában 1956-ban Liszt Ferenc-díjjal jutalmazták. 1973-ban látogatott először haza, hangversenyén tombolva ünnepelte a közönség. 1986-tól mesterkurzusokat vezetett a keszthelyi Helikon Zenei Fesztiválon. Tiszteletbeli elnöke volt a 100 tagú Budapest Cigányzenekarnak, 1986-ban Kőszeg díszpolgára lett. 1993-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével tüntették ki, ugyanebben az évben megkapta a francia Becsületrend tisztikeresztjét is.

1994. január 15-én végzett vele egy súlyos betegség egy Párizs környéki klinikán. Angyalföldön 2013-ban parkot neveztek el tiszteletére, ugyanebben az évben a nagytétényi kulturális központ vette fel nevét. 2015-ben Balázs János Liszt-díjas zongoraművész Cziffra György Fesztivált alapított, amely koncertsorozatból, mesterkurzusból és országos zenei versenyből áll.

2016-ban posztumusz Magyar Örökség Díjat kapott. 2018 márciusában megkezdődött a Cziffra György Roma Oktatási és Kulturális Központ kormányzati beruházása a Józsefvárosban. Születésének centenáriuma alkalmából a 2021. február és 2022. május közötti időszakot a kormány Cziffra György-emlékévvé nyilvánította, s az UNESCO is felvette a közösen ünnepelt évfordulók sorába. Önéletrajza magyarul Ágyúk és virágok címmel 1983-ban jelent meg. Ebben írja: „A küldetés nem más, mint a többi ember érzelmi forrásainak őrzése”. 

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­nyár
Múlt-kor magazin 2020

• Agyagból készült a legősibb és legnagyobb maja építmény
• Főszerkesztői köszöntő
• Az erotika stílusa: Josephine Baker
• A kis magyar–osztrák háború és következményei
• Beilleszkedési kényszerpályán a délvidéki magyarság
• Erdélyi életstratégiák Trianon után
• A kárpátaljai magyarság megszállás alatt
• A felvidéki vármegyék és Csehszlovákia létrejötte
• Erdélyi fatányéros orosz jazzel