A Curie család kapta a legtöbb Nobel-díjat, de egy 17 éves kutató is kiérdemelte az elismerést 

A Nobel-békedíj érméje 1974-ben. (Kép forrása: Wikipédia / Awalin / CC BY-SA 4.0)

Az eddig 621 alkalommal odaítélt Nobel-díjaknak 1901 és 2023 között összesen pontosan ezer kitüntetettjük (970 személy és 30 szervezet) volt, de a többször is kitüntetettek miatt a díjazottak között 965 különböző személy és 27 különböző szervezet szerepel. A Nobel-díjat összesen 49 alkalommal nem osztották ki, ezek többsége a két világháború időszakára esett.

A kitüntetettek számát tekintve az orvosi Nobel-díj vezeti a listát, a 114 alkalommal odaítélt elismerésen 227 tudós osztozott, 40 alkalommal egy, 35-ször két, 39-szer három kitüntetettje volt.

A díjat 65 alkalommal kapta nő. A női kitüntetettek száma mégis csak 64, mert a lengyel-francia Marie Curie (lánykori nevén Maria Sklodowska) kétszer is kiérdemelte a díjat, ráadásul az összes kitüntetett között egyetlenként két tudományágban, 1903-ban fizikából, 1911-ben kémiából. 2020-ban Emmanuelle Charpentier és Jennifer A. Doudna kapták a kémiai Nobel-díjat, akkor először egy Nobel-díjon csak nők osztozkodtak. A nők közül 19-en kaptak Nobel-békedíjat, a közgazdasági elismerést csupán három nő, 2009-ben az amerikai Elinor Ostrom, 2019-ben a francia–amerikai Esther Duflo, 2023-ban az amerikai Claudia Goldin (az ezredik Nobel-díjas) vehette át.

A díjazottak között a Curie család az abszolút csúcstartó:

1903-ban Marie és Pierre Curie együtt kapta meg a fizikai Nobel-díjat, így ők lettek az első Nobel-díjas házaspár. 1935-ben lányuk, Iréne Joliot-Curie és férje, Frédéric Joliot-Curie kapott megosztott kémiai Nobel-díjat. Így övék az egyedüli Nobel-díjas anya-lánya, valamint apa-lánya cím, vejükkel kiegészülve ők tartják az egy családra eső legtöbb Nobel-díjas rekordját is.

Marie Curie és férje Pierre Curie 1903-ban együtt kapták meg a Nobel-díjat.

A listán még négy házaspár szerepel: 1947-ben a cseh–amerikai Gerty és Carl Ferdinand Cori orvosi, a svéd Gunnar Myrdal 1974-ben közgazdasági Nobel-díjat, felesége, a diplomata Alva Myrdal 1982-ben Nobel-békedíjat vehetett át. 2014-ben a norvég May-Britt és Edvard Moser az orvosi, 2019-ben Esther Duflo és férje, az indiai–amerikai Abhijit Banerjee a közgazdasági Nobel-díjon osztozott.

Hét Nobel-díjas apa-fia páros bizonyítja, hogy az alma a kiváló elmék esetében sem esik messze a fájától: a brit William Henry Bragg és fia, William Lawrence Bragg 1915-ben – példátlan módon – közösen kapott fizikai Nobel-díjat. Szintén fizikából érdemelte ki az elismerést a dán Niels Bohr 1922-ben és fia, Aage Bohr 1975-ben, a svéd Karl Manne Siegbahn 1924-ben és fia, Kai Siegbahn 1981-ben, valamint az angol Joseph John Thomson 1906-ban és fia, George Paget Thomson 1937-ben. A svéd Hans von Euler-Chelpin 1929-ben kémiai, fia, Ulf von Euler 1970-ben orvosi, az amerikai Arthur Kornberg 1959-ben orvosi, fia, Roger Kornberg 2006-ban kémiai Nobel-díjas lett. A svéd Sune Bergström 1982-ben, a fia, Svante Pääbo 2022-ben kapott orvosi Nobel-díjat.

Egy Nobel-díjas testvérpár van, a holland Jan Tinbergen 1969-ben közgazdasági, Nikolaas öccse 1973-ban orvosi Nobel-díjat kapott.

A mindenkori legfiatalabb díjazott a pakisztáni Malala Juszafzai, aki 2014-ben 17 évesen nyerte el a Nobel-békedíjat.

A szakmai Nobel-díjasok között William Lawrence Bragg a legfiatalabb kitüntetett, aki 1915-ben alig 25 évesen lett fizikai Nobel-díjas. Rekordja szinte megdönthetetlen, a mai tudóspalánták ilyen idősen kerülnek ki az iskolapadból.

Legidősebb korban John B. Goodenough amerikai szilárdtestfizikust tüntették ki, aki 2019-ben 97 évesen kapott kémiai Nobel-díjat. A legidősebb női kitüntetett, a brit Doris Lessing 2007-ben, 88 évesen lett irodalmi Nobel-díjas. Az élő Nobel-díjasok doyenje, a kínai–amerikai Jang Csen-ning elméleti fizikus október 1-jén volt 102 éves.

A többszörös Nobel-díjasok listáját a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) vezeti, amely háromszor (1917, 1944, 1963) kapta meg a Nobel-békedíjat. Kétszeres díjazott az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR, 1954 és 1981), valamint a fizikai Nobel-díjas amerikai John Bardeen (1956, 1972), a kémiai Nobel-díjas angol Frederick Sanger (1958, 1980), a szintén kémiai Nobel-díjas amerikai K. Barry Sharpless (2001, 2022), az 1903-ban fizikai, 1911-ben kémiai Nobel-díjas Marie Curie. Az 1954-ben kémiai Nobel-díjas és 1962-ben Nobel-békedíjas amerikai Linus Pauling az egyetlen többszörös díjazott, akinek egyik kitüntetésén sem kellett mással osztoznia.

Winston Churchill fai és unokája társaságában II. Erzsébet koronázásán. A brit miniszterelnök 1953-ban irodalmi Nobel-díjban részesült.

A kitüntetést önszántukból ketten – a francia Jean-Paul Sartre 1964-ben az irodalmi, a vietnámi Le Duc Tho 1973-ban a Nobel-békedíjat – utasították vissza. A német Richard Kuhn 1938-ban, Adolf Butenandt 1939-ben a kémiai, Gerhard Domagk 1939-ben az orvosi Nobel-díj lemondására kényszerült Hitler parancsa miatt, a szovjet Borisz Paszternak 1958-ban előbb elfogadta, majd hatósági nyomásra visszautasította az irodalmi Nobel-díjat.

Posztumusz hárman kapták meg a díjat. 1931-ben a svéd Erik Axel Karlfeldt irodalmi, 1961-ben Dag Hammarskjöld volt ENSZ-főtitkár Nobel-békedíjat kapott. A Nobel Alapítvány módosított alapszabálya szerint 1974 óta posztumusz nem ítélik oda az elismerést. 2011-ben Ralph Steinman kanadai immunológus mégis így lett orvosi Nobel-díjas: a tudós a bejelentés előtt három nappal meghalt, de jelölését már nem vonták vissza.

A legmeglepőbb díjazott Sir Winston Churchill, akit politikusként inkább Nobel-békedíjasnak gondolnánk, pedig 1953-ban az irodalmit kapta meg.

2016-ban Bob Dylan amerikai rockzenész irodalmi Nobel-díja okozott meglepetést, 2019-ben pedig az, hogy két irodalmi Nobel-díjat adtak át, miután 2018-ban az elismerést odaítélő testület körül kirobbant botrány miatt elmaradt a díj odaítélése.

2023-ban két magyar, Karikó Katalin és Krausz Ferenc is kiérdemelte az elismerést.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• Egyensúlyteremtő képességében rejlett Szent István sikereinek titka
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére