A gázai lőporos hordó - az arab-izraeli konfliktus története

Háború(k) és béke – a megoldás várat magára

Izrael területi növekedése folytatódott, amikor 1967-ben újfent fegyveres konfliktusra került sor. A hatnapos háborúban Izrael az arab világ négy országával került szembe: Egyiptommal, Jordániával, Irakkal és Szíriával. Az újabb ütközet katasztrofális arab kudarccal zárult, Izrael a gyors kimenetelű háború alatt megszállta a Sínai-félszigetet, Ciszjordániát, a Golán-fennsíkot, valamint a Gázai övezetet is. Az elfoglalt vidékekkel együtt pedig felügyeletet gyakorolhattak újabb egymillió arab felett.

A Camp David-i békeszerződés aláírása

Az 1973-as arab-izraeli ütközetet követően, az ún. jom-kippúri háború után - amely az arabok által bevetett „olajfegyver” miatt a világgazdaságra is komoly hatással volt - Egyiptom és Izrael között béketapogatózások indultak meg. Az 1979-ben aláírt Camp David-i békeszerződés alapján Izrael a békéért és diplomáciai kapcsolatokért cserébe visszaadta Egyiptomnak a Sínai-félszigetet, Kairó pedig első arab országként elismerte szomszédjuk szuverén állami létét. Megállapodás született arról is, hogy a felek a vitás kérdéseket, így például a Gázai övezettel kapcsolatosakat békés úton fogják rendezni, amelyet - Ciszjordániával együtt - Izrael továbbra is megszállás alatt tartott.

Az arab világ felháborodva fogadta Egyiptom lépését, az Arab Liga felfüggesztette tagságukat, míg az egyezményt aláíró, és ezért Nobel-békedíjat kapó elnökük, Anvar Szadat 1981-ben egy katonai felvonuláson merénylet áldozata lett. A Palesztinában élő arab lakosság problémái közben továbbra sem javultak, képviseletüket a Fatah egyik alapítója, Jasszer Arafat által vezetett, 1964-ben létrejött Palesztin Felszabadítási Szervezet (PFSZ) igyekezett ellátni.

A kezdetben Izrael elpusztítását szorgalmazó militáns szervezetet 1974-ben az ENSZ Közgyűlése meghívta ülésére, hogy annak elnöke szólaljon fel a palesztin kérdést megvitatandó. Az eseményen - ahol Jasszer Arafat választási lehetőséget kínált fel a jelenlévőknek az olajág és a fegyver között - a Közgyűlés megfigyelői státust adott a PFSZ-nek az ENSZ üléseken, ezzel nemzetközi elismertséget adva nekik, továbbá elfogadták a palesztin nép Palesztina területén érvényesítendő önrendelkezési jogát. Egy évvel később a Közgyűlés határozatban minősítette rasszistának a cionizmust (a határozatot később, 1991-ben visszavonták).

1. Palesztina, a többször gazdát cserélt térség
2. A politikai cionizmus és a Balfour-nyilatkozat
3. Izrael Állam létrejötte – megbékélés helyett feszültségek
4. Háború(k) és béke – a megoldás várat magára
5. Békekísérletek a 1990-es években – harcok az ezredforduló után  

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

13. Rendi törekvések Magyarországon, a magyar rendek és a Habsburg udvar konfliktusai a 17–18. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• A legenda szerint a tokaji aszút is a szegény fiatalokat gyámolító Lorántffy Zsuzsanna találta fel
• A hadiadó-emelés kompenzálásaként hozhatta létre a Szent István-rendet Mária Terézia
• Rákóczi nem kért a békefeltételekből, beleegyezése nélkül tették le a kurucok a fegyvert
• Birtokaik és családjuk jövője is odavesztett a Wesselényi-összeesküvés halálra ítéltjeinek
• Világhírű tudóst is Magyarországra csábított Lorántffy Zsuzsanna
• A lakosság elkeseredettségére alapozta felkelését Bocskai István
• Vitáik miatt nyílt háborúba kezdett öccsével Rudolf király
• Bocskai István Habsburg-ellenes felkelése olyan sikeres lett, hogy hajdúi már Bécset fenyegették
• Valóban vadászbaleset áldozata lett Zrínyi Miklós?