A gázai lőporos hordó - az arab-izraeli konfliktus története

Békekísérletek a 1990-es években – harcok az ezredforduló után  

1987 decemberében az izraeli közigazgatás alatt lévő fiatal palesztinok felkeltek a megszállt területeken, amivel elkezdődött az első intifáda. A PFSZ által is támogatott, de alapvetően alulról szerveződő ellenállás izraeli áruk bojkottjában, a munka és adófizetés megtagadásában, valamint gumiégetésekben, kődobálásban nyilvánult meg. Egy évvel később a PFSZ és a Fatah legfőbb vetélytársának számító, az intifáda idején megalakuló Iszlám Ellenállási Mozgalom, a Hamász fegyveres akcióba kezdett Izrael ellen.

Az első intifáda az 1993-as oslói béketárgyalások  megindulásával csendesedett el. Maga a felkelés az arab-izraeli konfliktusok sorában nagy jelentőséggel bírt abból a szempontból is, hogy itt a palesztinok a szomszédos arab államok segítsége nélkül, önállóan szálltak szembe az izraeliekkel, segítve ezzel saját identitásuk kialakulását. Az 1993 szeptemberében, Washingtonban aláírt Osló-i Egyezmény többek között kimondta, hogy a Palesztin Hatóság kormányozhatja Gáza és Ciszjordánia bizonyos részeit, a palesztinok önállóságot kaptak belügyeikben, a dokumentumra így azok államiságuk megfogalmazásának zálogaként tekintettek. Egy évvel később létrejött a palesztin autonómia és önkormányzat, Izrael pedig megkezdte katonái kivonását a vitatott területekről, Ciszjordániából és Gázából.

A békefolyamatok azonban holtpontra jutottak a 2000-es években, a vállalásait ugyanis egyik tárgyalófél sem tartotta be teljes egészében, és az egyre jelentősebb szervezetté váló Hamász továbbra sem ismerte el Izrael Állam létét. 2000-ben - miközben az Ehud Barak izraeli miniszterelnök és Jasszer Arafat közötti újabb megegyezési kísérletek zátonyra futottak - kitört a második palesztin intifáda, amely az évized közepéig tartott. 2005-ben Ariel Saron kormányfő döntése következtében az izraeliek megkezdték a Gázai övezet kiürítését és az ottani zsidó telepek felszámolását. Mahmúd Abbász palesztin elnök a kivonulás utolsó momentumait "örömnapnak" nevezte. Az azóta eltelt évek azonban a térség számára továbbra sem hoztak boldogságot, tartós békét. 

1. Palesztina, a többször gazdát cserélt térség
2. A politikai cionizmus és a Balfour-nyilatkozat
3. Izrael Állam létrejötte – megbékélés helyett feszültségek
4. Háború(k) és béke – a megoldás várat magára
5. Békekísérletek a 1990-es években – harcok az ezredforduló után  

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

2. Hunyadi Mátyás uralkodása
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Oroszlánrészt vállalt Mátyás királlyá választásában Szilágyi Erzsébet
• Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete
• Bár kevés biztosat tudunk róla, rendkívül fontos szerepet játszott a magyar történelemben Szilágyi Erzsébet
• Magyarország történetéről szóló, elveszettnek hitt 16. századi kéziratot vizsgálnak a BTK kutatói
• A befolyásolható ifjú király előbb esküt tett Hunyadi Lászlónak, majd kivégeztette
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• Fényes győzelmet arattak Kinizsiék Kenyérmezőnél a portyázó törökök felett
• A kiéheztetés lassú, de biztos fegyverével kényszerítette térdre Ausztriát Mátyás király
• A skót klánalapító, a skizofrén és a püspök – öt királyi fattyú a magyar történelemből