Tényleg rászolgált Caligula a rossz hírnévre?
2013. július 31. 18:22
A római császár, Caligula neve az elmúlt szűk két évezred alatt a zsarnokság szinonimájává vált. De vajon tényleg őrült diktátor volt vagy reputációja csak egy jól sikerült népi lejárató kampány áldozatául esett?
A modern zsarnokság fogalma közel kétezer évvel ezelőtt született, mégpedig a római császár, Caligula uralma (i.sz. 37-41) idején, akkor, amikor az őrültség és az önkényuralom találkoztak egymással. Ismeretes, hogy az i.sz. 41-ben, 28 évesen meggyilkolt uralkodó előtt is számtalan zsarnokot engedtek a trónszékekbe, ám Caligula volt az első, akinek a kezében ekkora hatalom összpontosult.
A zsarnok szó egyébként a görög türannosz szóból származik, amelynek az ókorban még semleges jelentése volt. Például Athén első türannosza, Peiszisztratosz (i. e. 600-527) a görög történelem egyik legszelídebb politikai vezetője volt, aki a kezében összpontosuló hatalom felhasználásával számtalan előnyt biztosított a polgároknak.
Peiszisztratoszt össze sem lehet hasonlítani a véreskezű Caligulával, aki a krónikák szerint hatalmas szenvedéllyel viseltetett a cipők iránt, nagyzási hóbortja volt, s a szadizmus és a szexuális perverzió vádját is fejére olvasták, utóbbi bűnt állítólag mindhárom lánytestvérével véghezvitte. Ráadásul furcsa kapcsolatban volt a háziállataival, az emberek iránti megvetése odáig fajult, hogy lovát, Incitatust konzultársává akarta megtenni.
A római történetírók azonban nem álltak le, s egyre több váddal illették a császárt, akinek népszerűsége soha nem látott mértékben zuhant még halálát követően is, így terjedt el fél évszázaddal később a nem túl hízelgő „kopasz Caligula” becenév is. De vajon igaz-e az a történet, hogy arra kényszerítette az apákat, hogy boldogságot erőltetve arcukra, díszes vacsora közben nézzék végig fiaik kivégzését vagy tényleg elvárta, hogy istenként imádja őt Róma népe?
Nehéz erre válaszolni, a sok pletyka egy része valószínűleg minden alapot nélkülöz, de túlságosan szkeptikusoknak sem szabad lennünk, véli Mary Beard brit történész. Egy cambridge-i régész például megtalálta annak a hídnak a nyomait, amely a császár palotája és Jupiter temploma között állhatott, s amelyen át Caligula bármikor átsétálhatott kedvenc istenével csevegni. Ugyanakkor a legszörnyűbb szóbeszédet sem szabad egyből elhinnünk, hiszen a császár életének szemtanúi ezekről nem is tesznek említést írásaikban. Semmi korabeli írásbeli nyom nem árulkodik például a vérfertőzésről.
Van egy érdekes leírás a zsidó származású Philo tollából, aki követként jelent meg a császári udvarban. Szerinte az uralkodó sokat próbált vele vicceskedni, némelyik mondata talán fenyegetőbben is hangzott, azonban csupán cukkolta a zsidóságot, amiért nem eszi meg a sertéshúst, miközben ő maga pedig bevallotta, hogy rá sem bír nézni a báránycombra. Továbbá beszámolt a császári palota fényűző berendezéseiről is.
Utóbbiról Caligula halála után 80 évvel Suetonius is írt. Írását figyelmesen olvasva rájöhetünk, hogy a császár tetteit ecsetelve állandóan kiemeli, a nép szerint mit tett a császár, így ő tehát hallomásból, s nem autentikus forrásból dolgozott. Nem túl megalapozott az a történet sem, mely során egy alkalommal a nagymamája nyitott rá, amint kedvenc húgával az ágyban múlatta az időt. Továbbá egyetlen római író sem beszél arról, hogy lovát konzullá léptette volna elő, csupán a rómaiak fecsegését öntötték szavakba.
Az elmúlt évszázadok során a kép egyre sötétebb, Caligula pedig egyre durvább és agresszívabb lett a népi, majd később írói felfogásban. Egy idő után a rómaiak a zsarnokság mintaképét látták a fiatal, valószínűleg makacs halántéklebeny epilepsziában szenvedő császárban, amely képet az is megerősíthette, hogy a pretoriánusok tették el láb alól négyéves uralma után.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
3. A keleti és a nyugati blokk jellemzői a kétpólusú világ időszakában
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Megnyerhetetlen versenybe kényszerítette Moszkvát a „csillagháborús” terv
- 1958-ban elsüllyedt amerikai tengeralattjárót fedeztek fel Hawaii mellett
- Azonnal heves indulatokat gerjesztett világszerte Churchill híres fultoni beszéde
- Az emberélet nem számított, Észak-Vietnám elérte célját a Tet-offenzívával
- Egy spanyol halász segítségére is szükség volt az elveszett amerikai hidrogénbombák megtalálásához
- Kiment a mosdóba, majd a vonaton hagyta 1953-ban a hidrogénbomba titkos dokumentumait
- A Szovjetunió vonakodó segítségével vált atomhatalommá Kína
- Párhuzamosan kellett kül- és belpolitikailag is legitimálni Németország újraegyesülését
- 10 tény a berlini falról
- Eredetileg veszélyesnek tartották a Nagy-Britanniát és Franciaországot összekötő alagutat tegnap
- Érvénytelen házasságok és törvénytelen gyermekek tarkították Anglia történelmét tegnap
- Rooselvelttől kapott segítséget a nácik elől menekülő Freud tegnap
- Hazugságok sora kísérte Peary északi-sarki expedícióját tegnap
- Épített fény címmel nyílt kiállítás Lucien Hervé munkáiból a zürichi Le Corbusier-pavilonban tegnap
- Harci bemutatók és ókori játékok is várják a látogatókat az aquincumi Floralián tegnap
- Sosem tudott egészen kiteljesedni az egyik legkeresettebb rendező, Orson Welles tegnap
- Minden korosztálynak adott valami újat Lázár Ervin egyedi stílusa 2024.05.05.