Mit használtak a rómaiak WC-papír helyett?
2013. január 23. 16:30
Kínában már a második századtól papírt használtak a nagy dolgok elvégzéséhez, miközben a korabeli Európában még hírét sem hallották a WC-papírnak. A rómaiak egy botra erősített szivacsot, az ún. tersoriumot használták erre a célra; a nyilvános latrináknál ezt használat után folyóvízben le kellett öblíteni, s egy vödör ecetet illett ott hagyni a következő használó számára. Az éleknél tompára csiszolt cserépdarabka, az ún. pessoi egy viszonylag kényelmetlenebb megoldás volt.
Korábban
A tersorium létét és változatos használatát az ókori források is megerősítik, például Seneca i.sz 70-es években Luciliusnak írt leveleiben is olvashatunk a hétköznapi tárgyról. A modern higiénés körülményekhez képest igen kellemetlennek tűnhet az ecetbe áztatott szivacsos eljárás, azonban a szivacs legalább puha volt, az ecet pedig fertőtlenített. Összehasonlítva a cseréptöredékkel, a tersorium valósággal áldásnak tűnik.
Philippe Charlier antropológus – akit a XVI. Lajos véréből és IV. Henrik francia király fejéből nyert DNS összehasonlításáról is ismerhetünk – a British Medical Journalban közzétett cikkében cáfolta a tévhitet, miszerint az ún. pessoi nevű kerámialemezeket sakkszerű stratégiai játékokra alkalmazták volna. Kutatásai szerint jóval hétköznapibb használati rendeltetése volt: ezzel törölték ki a feneküket a rómaiak.
A szakértők két, római latrina mellett megtalált terrakotta pessoit vizsgáltak meg, amelyek valószínűleg egy amfora töredékei lehettek. Az időszámításunk szerinti második századból származó leletek éleit a kényelmesebb és biztonságosabb használat céljából újravágták. A kisebb, mindössze 4,7 centiméter átmérőjű és 1,7 centiméter vastag leletdarab a Szicíliától északra elterülő Ustica szigetéről való.
A nagyobbik Gortyn szigetéről származik, s 6 centiméter széles, ám mindössze 1,3 centiméter vastag. A pessoikat mikroszkóppal is megvizsgálták, s ürüléknyomokat fedeztek fel rajtuk. A cseréptöredékek tényleges használatára művészeti bizonyítékokat is találtak a kutatók. A kép a bostoni Museum of Fine Arts kiállításai között látható:
A felfedezés a szakértőket is meglepetésként érte, ugyanis a múzeumi kurátorok csak nemrégen találták meg a nem mindennapi ábrázolást. Rob Symmons, a Fishbourne-i római palota kurátora igen jól szórakozott, amikor meghallotta a hírt, ugyanis ezeket a különleges alakú, lecsiszolt töredékeket a kiállításukban fejtörő játékok kellékeiként mutatták be.
„A leleteket 50 éven át egy eltört játék darabkáiként katalogizáltuk, ám ez a magyarázat sohasem volt számomra túl meggyőző. Amikor a cikkben az új elméletet olvastam, vagyis hogy a 'játékdarabokat' WC-papír helyett használták, jót nevettem” – mondta Symmons, majd hozzátette: „természetesen e tárgyakat átkatalogizáljuk az adatbázisunkban.”
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2018
- Géza fejedelem helyett felesége, Sarolt irányíthatta az országot
- A pornokrácia évtizedei Rómában – ki is volt az „igazi nőpápa”?
- A kormányzóné, Purgly Magdolna útja Sofronyától Estorilig
- Pergőtüzek krónikája
- Kormányzóné, anyakirálynő, hercegi nagymama - Szilágyi Erzsébet élete
- Péter Gábor, a „szovjet ügynök”
- Hét híres kutya a történelemből
- Verne valóra vált víziói
- Erzsébet királyné anyasága
- Netflixes adatptáció miatt vitáznak az az amerikai határvidék mítoszán 19:04
- Meghatározták az őskori Karatau-kultúra pontos korát 18:03
- Késő bronzkori városias központot azonosítottak Észak-Írországban 17:29
- Posztumusz uralkodói kegyelmet kapott az utolsó, Angliában kivégzett női elítélt 14:33
- Korai gyermekbántalmazás nyomaira bukkantak Tell Brakban 13:41
- Magántelkeken kutatják egy egykori bányásztelepülés múltját Angliában 12:03
- Elítélték a ritka kínai kéziratokat lopó kaliforniai férfit 11:21
- Őskori emberek telepíthettek farkasokat egy svéd szigetre 09:03
