Már az ókoriak is érelmeszesedésben szenvedtek
2011. május 17. 16:01
Egyiptomi hercegnő maradványaiban mutatták ki a koszorúér-betegség legkorábbi ismert tüneteit - derül ki az Ahmósze-Merjet-Ámon koszorúeréről készített CT-vizsgálatból. A kutatás az Amszterdamban a héten megkezdődött International Conference of Non-Invasive Cardiovascular Imaging (ICNC) két előadásában is központi helyet foglal el.
Korábban
A koszorúér-betegséggel (CAD), más néven szívkoszorúér-betegséggel diagnosztizált hercegnő a 17. dinasztia utolsó fáraója, II. Szekenenré Ta-aa lánya volt, i.e. 1580 és 1550 között élt Thébában (Luxor). Életéről annyit tudni, hogy étrendje gazdag volt zöldségekben és gyümölcsökben, emellett némi állathúst is evett. A Nílus partján termett búza és árpa az ókori Egyiptom két létfontosságú élelmiszerének, a kenyérnek és a sörnek volt az alapanyaga. A transz-zsírsavak és a dohány ekkoriban még ismeretlen volt, az életmód ráadásul sok mozgással párosult.
A nemzetközi konferencia két előadása is a koszorúérről készített CT-vizsgálat meglepő eredményével foglalkozik. A prezentációk a Hórusz-tanulmányon alapulnak, amely 52 múmia érelmeszesedését vizsgálta. Ez utóbbi betegséget majdnem minden második múmián kimutatták, amiből a szakemberek arra következtettek, hogy a megvizsgált középkorú és idősebb egyiptomiak egészségügyi állapota közel azonos volt. Az érelzáródást húsz, 45 éves körüli múmia esetében mutatták ki.
Ugyan a koszorúér-elmeszesedést három múmián is egyértelműen megállapították, de ezt csak az egyiptomi hercegnő esetében lehetett tisztán bemutatni. A CT-vizsgálat a negyvenes éveiben elhunyt hercegnő három fő koszorúeréből kettőben is érelmeszesedést talált. „Ma ebben az esetben valószínűleg invazív beavatkozásra lenne szükség” – mondta el Gregory S. Thomas, az irvine-i Kaliforniai Egyetem Nukleáris Kardiológiai osztályának vezetője.
„Végeredményben meglepődtünk, annyi érelmeszesedést találtunk. Korábban úgy gondoltuk, hogy ez egy modern kori betegség, de most nyilvánvalóvá vált, hogy már 3500 éve is létezett. Kutatásunk megkérdőjelezi azt a nézetet, miszerint az érelmeszesedés modern betegség” – tette hozzá.
Ha a hercegnő valóban annyira egészségesen táplálkozott és élt, mint amit a vizsgálat sugall, akkor a modern életforma mégis hogyan lehetett ekkora hatással rá? Thomas és kutatótársa, a kairói El Azsar Egyetem munkatársa, Adel Allam erre több lehetséges választ adott. Elképzelhető a genetikai kapcsolat, de lehet, hogy van egy olyan rizikófaktor, vagy egy hiányzó kapocs, amely még nem ismert. Szerintük az étrend sem kizáró ok, lévén hogy egy uralkodó sarjáról van szó, Ahmósze-Merjet-Ámon több "luxuscikket" fogyaszthatott, köztük húst, sajtot, vajat, illetve sót.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Múlt-kor magazin 2018. különszám
- Hitler és a nők
- Tamáska Mária az "Öreg" árnyékában
- Magyar deportáltak felszabadulása és hazatérése
- Petőfi halála és a túlélés költői
- Kádár János és az ő Piroskája
- A Nagy Háború osztrák–magyar tábori bordélyai
- Vágy és vezeklés
- Rákosi Mátyás 15 évig tartó „gyógykezelése”
- Az elveszett csejtei "Vérgrófnő"
- Nem nyerte el a korabeli kritikusok tetszését Beethoven IX. szimfóniája 09:50
- Eredetileg veszélyesnek tartották a Nagy-Britanniát és Franciaországot összekötő alagutat tegnap
- Érvénytelen házasságok és törvénytelen gyermekek tarkították Anglia történelmét tegnap
- Rooselvelttől kapott segítséget a nácik elől menekülő Freud tegnap
- Hazugságok sora kísérte Peary északi-sarki expedícióját tegnap
- Épített fény címmel nyílt kiállítás Lucien Hervé munkáiból a zürichi Le Corbusier-pavilonban tegnap
- Harci bemutatók és ókori játékok is várják a látogatókat az aquincumi Floralián tegnap
- Sosem tudott egészen kiteljesedni az egyik legkeresettebb rendező, Orson Welles tegnap