Megoldhatták a grönlandi vikingek rejtélyét
2013. január 15. 18:49
A kutatók évek óta értetlenül állnak azon rejtély előtt, hogy miért hagyták el a vikingek leszármazottai Grönlandot a 15. század végén. A régészek egy friss kutatás szerint most úgy vélik, nem az éhezés és a betegségek, hanem a felmerülő gazdasági és identitásbeli problémák játszottak vezető szerepet abban, hogy a grönlandiak visszatérjenek őseik földjére.
Korábban
Gazdálkodókból fókavadászok
1408. szeptember 14-én Grönland szigetén Thorstein Olafsson és Sigrid Björnsdottir egybekötötték életüket, a ceremóniára a Hvalsey fjordban lévő öt méter magas templomban került sor. A mennyasszony és a vőlegény számára a templom félhomályában bizonyosan nehéz lehetett megismerni a másikat, hiszen a grönlandi késő nyár gyenge fénye csak apró nyílásokon keresztül hatolt be a templomba. A ceremóniát követően a vendégek fókahússal csillapították éhségüket.
Az izlandi férfi és a grönlandi lány esküvője egyike volt az utolsó népünnepélyeknek az északi viking kolóniában. Minden akkor ért véget, amikor az utolsó olajlámpák is kifogytak Grönland településein. A vikingek leszármazottai a 10. századtól kezdve közel 500 éven át kitartottak az észak-atlanti előőrsben.
A középkor kedvező klimatikus viszonyai lehetővé tették a mai Norvégia, Dánia és Izland lakóinak, hogy a védett fjordokban gazdaságok százait hozzák létre, s több tucat templomot emeljenek. Eltűnésüket a mai napig rejtély övezi. Mostanáig sok szakértő azt feltételezte, hogy az éghajlat lehűlése és a terméscsökkenésből eredő éhínségek kialakulása okolhatók a skandináv kolóniák eltűnéséért, azonban egy kanadai-dán kutatócsapat most úgy véli, képes megcáfolni eme hanyatlási elméletet.
A kutatók több száz emberi és állati csonton végeztek izotópos elemzéseket a szigeten. A Journal of the North Atlantic című folyóiratban közzétett tanulmányukban az egyik legrészletesebb képet tárják az olvasók elé a skandináv telepesek étkezési szokásairól. A kutatások azt mutatják, hogy egy esetleges éhínség aligha vezethetett a térség elhagyására, hiszen amikor hidegebbre fordult az idő, a mezőgazdasági termelésről és az állattenyésztésről a grönlandiak meglepő gyorsasággal váltottak át a tengeri étel alapú étrendre, azaz főállású fókavadászok lettek.
A betelepülések kezdetén, a 11. században az étrend csupán 20-30 százalékban állt tengeri eredetű táplálékból, azonban a következő évszázadokban folyamatosan emelkedett ez az arány, s a 14. századra már 80 százalékra nőtt, magyarázza Jan Heinemeier, a dániai Aarhus Egyetem kutatója. Tehát a csapat megerősítette, hogy a grönlandi vikingeknek akkor is bőven volt mit enniük, amikor az idő hidegebbre fordult. A csontelemzések azt mutatják, hogy a vikingek ritkán ettek a saját állatállományukból. A szigeten az éghajlat a 13. század közepén kezdett lehűlni, a nyár hűvösebbé lett, heves viharok tomboltak, a tél pedig hátborzongatóan hideggé vált. A szarvasmarhákat ilyenkor a fjordok menti legelőkre próbálták átterelni.
A kisebb gazdaságok fokozatosan áttértek az igénytelenebb juhok és kecskék tartására. A kutatások szerint a vikingek legtöbb idejüket immáron a fókavadászattal töltötték, s nem tettek nagyobb erőfeszítéseket azért, hogy háziállataik túléljék a klímaváltozással járó fagyos teleket. A csontok vizsgálata pedig azt is kiderítette, hogy semmilyen szokatlan járvány nem okolható a hátrahagyott területek elnéptelenedéséért.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
17. A polgári átalakulás programja és megvalósulása a 19. századi Magyarországon
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- Az öntörvényű Garibaldit két magyar bajtársa is segítette a szicíliai partraszállásában
- Újjáélesztette a hazai szabadkőművességet a „dualizmus kultúrpápája”
- Egyedülálló módon megbecsülte gyárának alkalmazottait Ganz Ábrahám
- Elismert régész és szabadkőműves is volt a "dualizmus kultúrpápája"
- A fogságból is megszökött a magyar statisztika atyja, Keleti Károly
- Veszteséges pénznyelőből jövedelmező ágazattá tette a magyar vasutat Baross Gábor
- Sokallta Bosznia megszállásának költségeit, ezért lemondott a miniszterségről Széll Kálmán
- 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
- Egy „második kiegyezés” juttatta hatalomba a Generálist és mamelukjait
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley tegnap
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony tegnap
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle tegnap
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter tegnap
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását tegnap
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély tegnap
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 2024.11.21.
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 2024.11.21.
