"Az építőtábor nem üdülőhely!"

Az élet ellenőriz, a jövő vizsgáztat

A „munkával és tanulással előre a szocializmus teljes győzelméért” hangzatos jelszót magáévá tevő kongresszus zárómondata a következő volt: „A KISZ nevelő-munkájának olyan ellenőre van, mint az élet, olyan vizsgáztatója, mint a jövő”. Ennek egyik kulcsa az építőtábor volt, ahol nem egész három év alatt 35 ezer fiatal fordult meg.

Az elsősorban nevelő és propaganda célokat szolgáló építőtáborokat a Komszomol rohammunka építő táborai mintájára szervezték meg – mondta el a Múlt-kornak Horváth Sándor társadalomtörténész, aki szintén 1956 szerepét emelte ki: "Ennek az is az oka volt, hogy már viszonylag korán kimondták hivatalosan, hogy az 1956-os forradalom legfontosabb résztvevői fiatalok voltak. Ez persze igaz is, csakhogy az 'ellenforradalmi paradigma' megalkotói el is hitték: ha foglalkoznak a fiatalokkal, kevesebb lesz a rendszer ellenzőinek száma."

1966 nyarán az Ifjúsági Magazin szerkesztői „komor cigarettafüstbe burkolózva” azon lamentáltak, hogy a lapzárta akadályozta meg őket egy tábor-riport megírásában. A hiányosságot az 1966. júliusi számban pótolták. A lap megjegyzi, hogy Veszprém csatornáinak hossza mindössze 8 kilométer, az is osztatlan rendszerű, s mivel a csapadékkal együtt hömpölyög a szennyvíz és a főgyűjtő, nagy a járványveszély. A korszerűsítésre kapott 81 millió forintból 62 kilométer épülhet meg, s 200 ezer köbméter földet kell megmozgatni – de nem akárhogyan: kézzel.

„Polyik István, az I. brigád tagja: – A rossz csatornázás miatt gyakran hirdették ki a veszprémi iskolában: vízhiány miatt a tanítás elmarad. A vezetékek egyszerűen beomlanak, a mozi körül állandóan bűz terjeng. Amikor végre a KISZ-bizottság hívott, jöttünk, jelentkeztünk azonnal…Ötven helyett hetvenöten megyünk, de két héttel előbb. Hogy a kollégistáknak ne kelljen visszautazniuk. Polyik Pista meglep szaktudásával, mint egy kubikos, mondja: – Ötös talajjal dolgoztunk, köves, kavicsos földdel. – Hogyhogy ötös? – Úgy, hogy a hetes az már gránit. Szóval, csákány, lapát. Mégis elsők lettünk, 111 százalékos teljesítménnyel. ’Muszáj’ volt, a brigád az egyes sorszámot kapta”.

Az építőtáborokban persze nem csak építőipari jellegű munka folyt, ahogyan az a következő, 1977-es beszámoló is mutatja. „Már egy hónapja 37 építőtáborban teljes üzemmel dolgoznak. Idén 236 csoportban közel 40 000 középiskolás segít a mezőgazdaságban, az építő-és konzerviparban a sürgető munkák elvégzésének gyorsítására. A hagyományos táborokon kívül néhány speciális jellegű tábort is megnyitottak. Így például a Karancslapujtőre utazókat a Semmelweis Orvostudományi Egyetem diákjai fogadják, akik a munka után a fizikai dolgozók gyermekeit készítik fel az egyetemi felvételire. Dánszentmiklóson a politikai vitakörzetvezetőket képezik tovább. Itt a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem hallgatói vezetik a tábort. A veresegyházi táborban a délutáni foglalkozások ideje alatt KRESZ oktatás és motorkerékpár-vezetői tanfolyam teszi lehetővé a résztvevőknek a jogosítvány megszerzését”.

A munka mellé nyaralás járt, amint az a papíripari vállalat dolgozóinak lapjának, a Magyar papír 1970. júniusi 29-i számából is kiderül. „A tábor befogadóképessége negyven fő. Minden lakóházból a Balatonra lehet látni. Egy fából készült lakóház ára 40 ezer forint, s a tábor felépítése több mint kétmillió forintba kerül (…) Itt fürdött a közel harmincfokos melegben több fiatal június 17-től négy órán át a déli órákban. Volt, aki a délutáni órákban is, de a többség a víztározó gödröt, vízlevezető csatornát ásta és 30 köbméter földdel feltöltötték a központi épület ebédlőrészét (…) A betonozott lakószobákra szénát szórtak, s azon aludtak. Szerdán 15 fiatal jött a Csepeli Papírgyárból, s a Központ KISZ-szervezeteiből, de csütörtökre már csak 13 fiatal maradt. A két fiatal nem azért ment el, mert félt, hogy a következő éjszakán felfázik az illatos szénán, hanem azért, mert a társadalmi munka többi résztvevője hazaküldte őket. Ugyanis meg kell mondani kertelés nélkül, a sört és a Balaton hűs vizét jobban szerették a csákány és a lapát nyelénél…”

Különleges év volt 1982, amikor az építőtábori mozgalom 25. évfordulója zajlott – írja Gergely Ferenc idézett művében. Ebből az alkalomból, július 20. és augusztus 4. között 92 helyen 53285-en dolgoztak, a tervezett létszám 101 százaléka, összesen 521344 munkanapot. Az előállított érték kb. 350 millió forint volt. A résztvevők között volt 1308 általános iskolás, 2316 gimnazista, 17575 szakközépiskolás, 253 egyetemista és főiskolás, 8584 szakmunkástanuló, valamint 850 sportoló. Az 1550 külföldi között volt bolgár, lengyel, NDK-beli, dán, kubai és vietnami diák is. A 25. évforduló alkalmából a Szövetség nevében Nagy Sándor köszöntötte a ’veteránokat’, áttekintve a táborozás történetét, méltatva az ’úttörők’ érdemeit, akik ez alkalommal egy díszes kiállítású Emléklappal gyarapodtak.

1. A forradalom üzenete
2. Az élet ellenőriz, a jövő vizsgáztat
3. Népgazdasági hasznosság

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód

• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
• Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
• A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
• Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
• Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
• Kilincs a túloldalon
• Az én 89-em
• Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?