"Az építőtábor nem üdülőhely!"

Népgazdasági hasznosság

A Minisztertanács már az 1961. febr. 2-i ülésén megállapította, hogy a fiatalok népgazdaságilag is hasznos munkát végeznek. Ezt emelte ki Horváth Sándor is, ugyanis az építőtábor közösségteremtő, morális célzatú, másodsorban mint gazdasági egység szerepelt a pártiratokban. Hozzátette: a hiánygazdaság miatt az időszaki munkákra lehetett legkevésbé munkaerőt találni, hiszen mindig éppen abból volt hiány, amire éppen égető nagy szükség volt. Így az építőtáborok eleinte építkezésekkel, majd időszaki mezőgazdasági munkákkal igyekeztek összekötni a morális célzatú nevelést, hogy a gazdasági szükségleteket is kielégítsék, de a táborok hatékonysága mindkét esetben igen csekélynek mondható.

A népgazdasági szükségletek változásai, a hagyományos táborok vonzerejének csökkenése 1983-tól az építőtábori mozgalom megújítását is kikényszerítette. 1984-ben 45 ezer magyar és 12 ezer külföldi vett részt a munkákban, zömüket a mezőgazdaság foglalkoztatta. Ennek értéke kb. fél milliárd forintot tett ki. Ekkor már felmerült, hogy a kommunista nevelés szempontjából még mindig eredményes-e a közösségi munkavégzés és együttlét, de a kérdésben már benne volt a válasz: egyre kevésbé.

A „válságjelenségek” azonban nem ekkor jelentkeztek először. Nagy vihart kavart ugyanis a Dél-Magyarország 1979. október 28. számában megjelent cikk, amely az építőtáborok szervezetlenségét, értelmetlenségét kárhoztatta. A helyzet később sem lett jobb, a mezőgazdasági építőtáborokban a gyümölcsszedő munkát minimálisan térítették. A szedési ár és az eladási ár között akár 40-50 százalék különbség is lehetett, ami értetlenséget és elégedetlenséget váltott ki, sőt a külföldre kerülő fiatalok is rendre panaszokat fogalmaztak meg az ottani viszonyokkal kapcsolatban – leszámítva az élelmezést.

Sőt mint ahogyan arra Horváth Sándor rámutatott, már az 1960-as évek végén jelentek meg olyan cikkek a Magyar Ifjúságban az építőtáborokról, amelyek a népszerűsítésüket szolgálták, a propagandahatást pedig növélték a fürdőruhás lányok képeit közlő, építőtáborokról szóló "hírek". Ezekben a cikkekben időnként megszólaltattak kitalált vagy igazi táborlakókat, akik persze néha - növelendő a valósághatást - a körülményekre panaszkodtak. A táborok megítélése a KISZ és a rendszer legitimációjával párhuzamosan változott: a nyolcvanas években már egyáltalán nem számított szenzációsnak egy olyan cikk, amely a táborok szervezését bírálta.

1. A forradalom üzenete
2. Az élet ellenőriz, a jövő vizsgáztat
3. Népgazdasági hasznosság

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

5. Demográfiai és etnikai változások Magyarországon a XVIII. században
II. Népesség, település, életmód

• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Már ötéves korában megválasztották, de sohasem uralkodott az utolsó erdélyi fejedelem
• A másfél évszázadnyi török uralom mérlege