Elfeledett polgárháborús fogolytábort tártak fel
Egy rövid életű georgiai hadifogolytábort tárt fel amerikai régészek csapata. Az ásatások során szokatlanul sok leletet hoztak felszínre.
Amerikai régészek eddig közel 300 leletet hoztak felszínre a konföderáció egyik hadifogolytábora, a Lawton területén. A Dél-Georgiai Egyetem csapata számos olyan tárgyat talált, amely segíthet megérteni a hadifoglyok sorsát. Az intézmény pár napja mutatott be egy tucatot a múlt hónapban megtalált leletek közül, valamint birtokába jutott a rövid életű hadifogolytáborból küldött egyetlen megmaradt levélnek is.
Ez utóbbit Charles H. Knox írta feleségének a New York-i Schroon Lake-be. A 1. Connecticut Lovassági egység tizedeseként szolgáló katona a tábor kiürítése előtt mindössze nyolc nappal feleségének egyik tehenük eladását javasolta, valamint kifejezte abbéli reményét, hogy egy fogolycserének köszönhetően hazajuthat. Knox álma azonban nem teljesült, mert átszállították Andersonville-be, ahonnan csak 1865 februárjában szabadult, nem sokkal a háború vége előtt.
A nemrég feltárt tárgyak közt van zsebkés, csat, és néhány kulcs is, valamint egy egymástól nem messze fellelt gyémántgyűrű és kitűző is. A kutatók szerint a gyémántok az Unió III. alakulatára utalnak, amely számos csatában vett részt, mígnem 1864 újjászervezték és összevonták más egységekkel. A csapattest zászlóin és jelvényein ékköveket hordott, az egykori tagok még az egység megszűnése után is büszkén viselték ezeket. Kevin Chapman, az ásatáson részt vevő egyetemi hallgató szerint a leletek arra utalnak, hogy a táborban III. alakulat veteránjai is raboskodtak.
A polgárháborús relikviák – pipa, egyenruhagombok, képkeret, érmék, felszerelés, töltények, hadifoglyok által készített tárgyak – ilyen nagy mennyiségben történő felfedezése példátlan a régészek szerint. A leletek alapján bebizonyosodott, hogy a hely tízezer ember otthona volt, akik kalyibákat építettek. 1864 perzselő nyarának túlélése után a földbe ástak, hogy védekezzenek a hideg tél ellen, míg az év novemberében váratlanul kiürítették a tábort az északi erők előrenyomulása miatt. A régészek szerint a foglyoknak az éj közepén kellett elhagyni a tábort, személyes tárgyaikat hátrahagyva.
Ez is érdekelhet
A becslések 725 és 1330 köztire teszik a táborban elhunytak számát. A polgárháború folyamán mind a déli, mind az északi oldalon siralmas körülmények között tartották a foglyokat, gyakorta pusztítottak járványok, a fejadagok szegényesek voltak. A helyszínről nem maradt fenn fénykép, de egy uniós térképkészítő lefestette a börtönt, valamint ötezer oldalas naplójában részletezte a siralmas körülményeket.
Chapman elmondta, hogy a kutatócsapat szeretné megismerné az uniós foglyok és konföderációs őreik mindennapi életét. Becslése szerint eddig még csak a foglyok által használt terület egy százalékát mérték fel.
