Húsz éve vonultak ki a szovjet csapatok Kelet-Európából

Lengyelország

Dmitrij Jazov szovjet honvédelmi miniszter 1989. január 21-én értesítette lengyel kollégáját a Szovjetunió azon szándékáról, hogy Csehszlovákia, az NDK és Magyarország mellett a Lengyelországban állomásozó fegyveres erőit is csökkenteni kívánja. Már 1989-ben elhagyta az országot a szovjet Északi Hadseregcsoport több egysége, a teljes csapatkivonásról szóló megállapodás megkötésére pedig 1991. április 8-án került sor. Már másnap, április 9-én elindult a Szovjetunióba a Borne-Sulinowóban állomásozó rakétatüzér-dandár.

A csapatkivonás megkezdése ellenére Varsó és Moszkva nézetei különböztek a műveletek ütemezéséről. A lengyel vezetés szerette volna, ha 1991 végéig elhagyja az országot az összes szovjet katona, ám Dubinyin vezérezredes, a Lengyelországba telepített szovjet hadseregcsoport főparancsnoka leszögezte: a szovjet katonaság kivonását legkorábban 1993-ban lehet befejezni, mivel biztosítani kell az összeköttetést a volt NDK területén lévő szovjet erők és az anyaország között. Lengyelországban mintegy 60 ezer szovjet katona állomásozott 59 helyőrségben, három helyszínen atomfegyvereket is tároltak egészen 1990 közepéig.

1991 folyamán mindössze 4300 szovjet katona hagyta el Lengyelországot, s az Északi Hadseregcsoport által használt 6200 épületből 1119-et, az általa bérelt 70 ezer hektárnyi területből csupán kétezret adtak vissza a lengyel államnak. Varsó ösztönzésére később felgyorsult ugyan a folyamat, de már csak a Szovjetunió összeomlása után fejeződött be. Borisz Jelcin orosz elnök és Lech Walesa lengyel államfő 1993. augusztus 25-én állapodott meg Varsóban abban, hogy a tervezett december 31. helyett már október 31-én elhagyja Lengyelországot az utolsó orosz katona.

Ezután már csak az az egység maradt legnicai székhellyel, amely a Németországból lengyel földön átvonuló csapatok mozgását irányította. Lech Walesa a németországi kiürítés befejezését követően 1994. szeptember 9-én jelentette be, hogy közel fél évszázad után az utolsó orosz katona is távozott lengyel területről. A volt szovjet csapatok kivonásával kapcsolatos pénzügyi jegyzőkönyvet a felek 1992 májusában írták alá, Lengyelországnak 2,3 milliárd dollárjába került a szovjet csapatok által hátrahagyott környezeti szennyeződések felszámolása.

1. Magyarország
2. Csehszlovákia
3. Lengyelország
4. NDK

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

24. A két világháború közötti diktatúrák és ideológiájuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Argentínában sem menekülhetett sorsa elől a „végső megoldás” végrehajtója, Adolf Eichmann
• Amnéziát tettetett, de a nürnbergi tárgyalásra „visszatért” az emlékezete Rudolf Hessnek
• A legkülönfélébb okokból csatlakoztak Szálasi mozgalmához annak női tagjai
• Ciánkapszula és pisztoly vetett véget Hitler és Eva Braun másfél napos házasságának
• A bukott Duce maradványain vezette le háborús dühét az olasz nép
• A Führer és a nők – Hitler szerelmi kalandjai nem egyszer tragikus véget értek
• Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
• Irigységtől fűtve kegyetlenkedett foglyaival Irma Grese, az „auschwitzi hiéna”
• Az ismeretlenségből a világhírnévbe repítette Hitlert a sikertelen sörpuccs