Húsz éve vonultak ki a szovjet csapatok Kelet-Európából

NDK

A kelet-európai volt szocialista országok közül a Német Demokratikus Köztársaságban volt a legjelentősebb a szovjet katonai jelenlét: az Oderától nyugatra a hozzátartozókkal együtt több mint félmillió egyenruhást és polgári személyt állomásoztatott Moszkva. Az itteni csapatkivonás 1989. május 11-én kezdődött. Egy korábbi, egyoldalú szovjet döntés értelmében 1989. augusztus közepéig mintegy tízezer katona, ezer harckocsi és körülbelül 330 tüzérségi üteg hagyta el a keletnémet területeket.

1990. szeptember 12-én a két német állam, valamint a náci Németországot 1945-ben részekre osztó négy szövetséges hatalom külügyminiszterei az ún. 2+4-es tárgyalások eredményeként Moszkvában aláírták az újraegyesítendő ország szuverenitását helyreállító nemzetközi szerződést, s ezzel befejezettnek nyilvánították a háború utáni korszakot. A szerződés lehetővé tette az egységes Németország számára, hogy a NATO teljes jogú tagja legyen, legfeljebb 370 ezer fős hadsereget tartson fenn, de nukleáris, biológiai és vegyi fegyverrel nem rendelkezhetett. A megállapodás rögzítette azt is, hogy az NDK területén tartózkodó 380 ezer szovjet katona 1994 végéig hazatér, s ennek feltételeit - átképzésüket és lakásgondjaik megoldását - Bonn biztosítja annak a külön megállapodásnak a keretében, amelynek értelmében 15 milliárd márkát ad a Szovjetuniónak.

1990. október 2-án éjfélkor kikiáltották az egységes Németországot. Az egy hét múlva, október 9-én aláírt közös egyezmény többek közt 213 kaszárnya, 23 légikikötő és 15 nagyobb gyakorlótér folyamatos bezárásáról, valamint 700 repülőgép, kb. 4200 harckocsi és 2,6 millió tonnányi haditechnika és muníció Németországból történő elszállításáról rendelkezett. Az egykori NDK nagyvárosai közül 1991-ben Halléból és Magdeburgból távoztak végleg az odatelepített szovjet egységek, Türingiát 1992 novemberében, Szászországot 1993 februárjában hagyták el.

A volt szovjet haderő teljes kivonását az 1994. augusztus 31-i berlini ünnepségsorozat zárta le, amikor Borisz Jelcin orosz elnök és Helmut Kohl német kancellár együtt búcsúztatta a Németországból távozó orosz csapatok utolsó egységét.

1. Magyarország
2. Csehszlovákia
3. Lengyelország
4. NDK

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

zsidóság

• Embertelen körülményekkel szembesültek a budapesti nagy gettó lakói
• Már gyermekkorában tragédiák kísérték Radnóti Miklós életét
• Szenes Hanna a Szentföldön maradhatott volna, de visszatért, hogy segítsen
• Ágyúkkal támogatta Ganz Ábrahám a magyar szabadságharcot
• Munkaszolgálatosok a keleti fronton
• Eredménytelenül szervezett titkos béketárgyalásokat David Ben-Gurion
• Kémből vált befolyásos üzletemberré az embermentő Oskar Schindler 
• Mit lehetett tudni a holokausztról 1944-ben Magyarországon?
• Több ezer zsidó életét mentette meg a holokauszt idején Ángel Sanz Briz