Húsz éve vonultak ki a szovjet csapatok Kelet-Európából
2011. június 20. 08:55 Múlt-kor, MTI
Korábban
NDK
A kelet-európai volt szocialista országok közül a Német Demokratikus Köztársaságban volt a legjelentősebb a szovjet katonai jelenlét: az Oderától nyugatra a hozzátartozókkal együtt több mint félmillió egyenruhást és polgári személyt állomásoztatott Moszkva. Az itteni csapatkivonás 1989. május 11-én kezdődött. Egy korábbi, egyoldalú szovjet döntés értelmében 1989. augusztus közepéig mintegy tízezer katona, ezer harckocsi és körülbelül 330 tüzérségi üteg hagyta el a keletnémet területeket.
1990. szeptember 12-én a két német állam, valamint a náci Németországot 1945-ben részekre osztó négy szövetséges hatalom külügyminiszterei az ún. 2+4-es tárgyalások eredményeként Moszkvában aláírták az újraegyesítendő ország szuverenitását helyreállító nemzetközi szerződést, s ezzel befejezettnek nyilvánították a háború utáni korszakot. A szerződés lehetővé tette az egységes Németország számára, hogy a NATO teljes jogú tagja legyen, legfeljebb 370 ezer fős hadsereget tartson fenn, de nukleáris, biológiai és vegyi fegyverrel nem rendelkezhetett. A megállapodás rögzítette azt is, hogy az NDK területén tartózkodó 380 ezer szovjet katona 1994 végéig hazatér, s ennek feltételeit - átképzésüket és lakásgondjaik megoldását - Bonn biztosítja annak a külön megállapodásnak a keretében, amelynek értelmében 15 milliárd márkát ad a Szovjetuniónak.
1990. október 2-án éjfélkor kikiáltották az egységes Németországot. Az egy hét múlva, október 9-én aláírt közös egyezmény többek közt 213 kaszárnya, 23 légikikötő és 15 nagyobb gyakorlótér folyamatos bezárásáról, valamint 700 repülőgép, kb. 4200 harckocsi és 2,6 millió tonnányi haditechnika és muníció Németországból történő elszállításáról rendelkezett. Az egykori NDK nagyvárosai közül 1991-ben Halléból és Magdeburgból távoztak végleg az odatelepített szovjet egységek, Türingiát 1992 novemberében, Szászországot 1993 februárjában hagyták el.
A volt szovjet haderő teljes kivonását az 1994. augusztus 31-i berlini ünnepségsorozat zárta le, amikor Borisz Jelcin orosz elnök és Helmut Kohl német kancellár együtt búcsúztatta a Németországból távozó orosz csapatok utolsó egységét.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2010
- Az igazi Trebitsch
- Magyarországi gyász Sztálinért: "Meghalt mélységes megrendelésre"
- Romkert: egy Vas megyei kastély kálváriája
- Két magyar motoros kalandjai a Föld körül
- A kannibál gróf kalandjai
- Március 15. vagy április 11.? Egy nemzeti ünnep viszontagságai
- Hidegre tett konfliktus: harc az Antarktiszért
- Hogyan vált a házastársi erőszak bűncselekménnyé?
- A heraldikai káposzta története Ambrus Lajos tolmácsolásában
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása 11:20
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata 09:50
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet 09:05
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek tegnap
- A húsvéti felkelés az első lépést jelentette az ír függetlenség felé tegnap