2020. tél: Legendás anyósok
ITT támogathatsz bennünket

Húsz éve vonultak ki a szovjet csapatok Kelet-Európából

2011. június 20. 08:55 Múlt-kor, MTI

Csehszlovákia

Csehszlovákiába a Varsói Szerződés öt másik tagállamának katonai egységeivel együtt 1968 forró nyarán vonult be a szovjet katonaság, hogy véget vessen a "prágai tavaszként" számon tartott kommunista reformkísérletnek. Marian Calfa csehszlovák miniszterelnök rögtön a bársonyos forradalom utáni napokban, 1989 decemberében tárgyalt Moszkvában a szovjet csapatok távozásáról, majd 1990. január 15-én külügyminiszter-helyettesi szinten folytatódtak az egyeztetések.

Az áttörést Václav Havel csehszlovák államfő 1990. február 26-27-i moszkvai látogatása hozta el, amikor megállapodás született a két ország egyenjogú együttműködésén alapuló kapcsolatokról, Eduard Sevardnadze szovjet és Jirí Dientsbier csehszlovák külügyminiszter pedig aláírta a szovjet fegyveres erők és fegyverek kivonásáról szóló egyezményt, melynek végrehajtása még az aláírás napján, február 26-án megkezdődött.

A Csehszlovákiában állomásozó szovjet hadsereg komoly katonai potenciált képviselt: a mintegy 73 ezres személyi állomány több rakétaállomást, 1300 tankot, 103 katonai repülőgépet, 173 helikoptert és számos egyéb fegyverzetet, közte nukleáris arzenált is kezelt, ez utóbbit 1990 márciusára távolították el az országból. A Vörös Hadseregnek 5200 civil alkalmazottja is volt, a tiszteket mintegy 39 ezer családtag kísérte el állomáshelyére.

Az utolsó szovjet katonavonat 1991. június 19-én indult a közép-csehországi Milovicéből kelet felé. Június 25-én a felek aláírták a szovjet katonaság kivonásának teljesítéséről szóló jegyzőkönyvet, majd két nappal később Ruzyneben repülőre szállt Eduard Vorobjov tábornok, a szovjet kontingens parancsnoka, s ezzel 1991. június 27-én megszűnt a szovjet katonai jelenlét Csehszlovákiában.

1991. augusztus 7-én a csehszlovák és a szovjet fél Moszkvában parafálta a szovjet csapatok által Csehszlovákiában okozott károk rendezéséről intézkedő megállapodást. Prága a szovjetek által okozott károkat 4-5 milliárd koronára becsülte, végül 1992. április 1-jén ún. nulla-megoldás született: Oroszország lemondott a csehországi létesítmények tulajdonjogáról, Prága viszont vállalta, hogy maga finanszírozza a helyreállítási költségeket.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. tél: Legendás anyósok
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár